VII. A tökéletes verseny

A piaci verseny jellege

Egy piac szerkezete, formája a piaci szereplők száma és mérete alapján jellemezhető. Ezek határozzák meg a szereplők lehetőségeit, s a verseny erőségét. A piac formáit annak alapján ítélhetjük meg, hogy

A fentiek alapján a piacnak, a piaci versenynek két szélsőséges formáját, a tökéletes versenyt és a tiszta monopóliumot tárgyaljuk részletesen, de sok átmeneti piaci helyzet is lehetséges. Az egyik legismertebb, mikor néhány egymást ismerő, egymáshoz alkalmazkodni képes vállalat verseng az adott piacon. Ezt többszereplős (oligopol) piacnak nevezzük.
Egy piac formáját a piaci szereplők átlagköltség-görbéi (AC) és a piaci keresleti görbe távolsága is tükrözi.


A tökéletes verseny

Tökéletes verseny alakul ki egy termék piacán, ha sok kis eladó és kis vevő van. Ekkor egyikőjük sem képes egyedül befolyásolni a piacot. Nagy számuk miatt megegyezni nem tudnak, s ha valamelyikük felemelné az árat, nem vásárolnának tőle, ha valamelyikük csökkentené, a piac elnyelné a kínálatát, de annak kis mértéke miatt nem befolyásolná az egész piacot. A tökéletes versenyben tehát a piaci szereplők számára az ár külső adottság.

Tökéletes verseny az a piaci forma, amelyben a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest, és a szereplők árelfogadók, s e piacon szabad a be- és kilépés.

A szabad be- és kilépésnek két fő akadálya lehet. Jogi akadályok, mint például állami engedélyek szükségessége a termeléshez (pl. bányászat), s pénzügyi-gazdasági feltételek, például, ha óriási tőkét kell induláskor befektetni, amelyet nehéz más tevékenységbe átvinni (pl. acélgyártás). Tökéletes verseny esetén, mint például a tojáspiac a belépéshez elég néhány tojó megvétele.

Tökéletes versenynél az üzemméretek nagyságának korlátjai is megmutatják a piac jellegét. Az üzemek átlagköltség-görbéi (AC) nagyon távol helyezkednek el a piaci keresleti görbétől (ld. a lenti ábra), így meghatározó kereslet kielégítését egy üzem csak hatalmas átlagköltségek mellett tehetné meg, ami abszolút gazdaságtalan.


Bevételek és profitok tökéletes verseny esetén

A tökéletesen versenyző piacon szereplő vállalat számára az ár adottság, megváltoztatni nem tudja, de lehetőségein belül ezen az áron bármennyit képes eladni. Minden egyes termék által keletkező bevétel megegyezik a piaci árral, az összbevétel ekkor:

A tökéletes verseny vállalatának összbevétele (TR) az ár és a mennyiség szorzata.

Képletben: TR = P × Q.

A határbevétel (MR) az eladásváltozás egységére jutó összbevétel-változás.

Képletben: MR = TR / DQ.

Az átlagbevétel (AR) az összbevétel és az eladott mennyiség hányadosa.

Képletben: AR = TR / Q.

Tökéletes verseny esetén a határbevétel, s az átlagbevétel is megegyezik a piaci árral, a fogalmakból adódóan, tehát

MR = AR = P.

A vállalat legfőbb célja a profit elérése.

 

A gazdasági profit az összbevétel és az összes gazdasági költség különbsége.

Képletben: T = TR - TC.

Az átlagos profit a gazdasági profit egy termékre jutó nagysága.

Képletben: A = T / Q.

A határprofit az eladásváltozás egységére jutó profit.

Képletben: M = T / Q = MR - MC.

 

A vállalat optimális döntése.

A vállalatnak a tökéletes verseny piacához való alkalmazkodása kettős: elfogadja az árat és megállapítja saját optimális termelési mennyiségét.

A tökéletes egy vállalatának profitja akkor maximális, ha addig fokozza termelését, amikor a határköltség éppen egyenlővé válik határbevételével.

Képletben: max., ha (MC = MR = P).

Ennek oka az, hogy egy vállalatnak érdemes legyártania, és eladnia a terméket addig, míg az általa nyert bevétel (MR) meghaladja annak költségét (MC), vagyis a termék profitot hoz létre (Mp > 0).

A profit mindaddig növelhető, amíg MC < MR. Akkor maximális a profit, ha az eladott utolsó darab határbevétele már éppen egyenlő a határköltséggel.

A profit mennyisége az ábrán satírozott téglalap területével egyenlő, vagyis a termelt és eladott mennyiség szorozva az árral (TR), s a termelt mennyiség szorozva az AC-vel (TC) különbsége.

Ez a profitmaximalizáló termelési mennyiség csak kivételes esetben esik egybe az átlagköltség minimumával, hisz ha az MC magasabb lesz, mint az AC, onnantól növeli azt, de még így is érdemesebb tovább termelni, ha kisebb, mint az MR.


Fedezeti- és üzemszüneti pont

Tökéletes verseny piacán profittal termelő cég azt tapasztalja, hogy valamilyen külső befolyás hatására a piaci ár csökken. Ilyenkor két dolgot tehet, vagy megszünteti a termelést, vagy tovább termel. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy milyen árak esetén érdemes egyik, vagy a másik lehetőséget választania. Továbbra is az MR = MC = P egyenlőségnek megfelelő termelési mennyiség az optimális választás.
Ha az új termelési pont magasabb, mint az átlagköltségek (AC) minimuma, akkor a vállalat gazdasági profitot realizál. Az átlagköltségek minimumának megfelelő termelést fedezeti pontnak nevezzük, mert ekkor éppen megtérül a tökéletes verseny vállalatának minden gazdasági költsége. Fedezve van minden fix és változó költsége és ezekben a normál profitja is.

Egy vállalat fedezeti pontja az a termelési mennyiség, amely mellett a termék átlagköltsége egyenlő a piaci árral (AC = P = MR = MC). Ekkor megtérülnek a költségei, de gazdasági profitot nem termel. Ez az átlagköltség-görbe minimumpontjában van.

Veszteségminimalizálás a vállalat stratégiája, ha az új termelési pont az átlagköltség alatt, de az átlagos változó költség felett van. Ekkor azért érdemes termelnie, mert minden változó költsége megtérül és a fix költségekből is megtérül valamennyi, attól függően, mennyivel magasabb az ár az AVC minimumánál. Bezárás esetén az összes fix költség elveszne.
Szüneteltetni kell a termelést mindaddig, amíg a piaci ár kisebb, mint a minimális átlagos változó költség, mert ekkor a termék közvetlen költségei sem térülnek meg. Ezért az AVC görbe minimumpontját üzemszüneti pontnak nevezzük.

Üzemszüneti pont az átlagos változó költség minimuma, mert ennél kisebb piaci ár esetén szüneteltetni kell a termelést, s csak ennél nagyobb piaci ár mellett célszerű termelni.


A vállalat és az iparág kínálata rövid és hosszútávon

Láttuk, hogy egy vállalat adott árhoz tartozó termelési mennyiségét, vagyis kínálatát a határköltség görbe határozta meg.

Tökéletes verseny vállalatának egyéni kínálati függvénye (S) azonos az MC határköltség függvénnyel, üzemszüneti pont feletti ár esetén, a kínálat egyébként nulla.


Az iparági kínálati függvény a tökéletes versenyben szereplő vállalatok egyéni kínálati függvényeinek, tehát az MC egyéni határköltség-függvényeknek horizontális összegződése.

Rövid távon azért képes egy vállalat gazdasági profitot elérni, mert a versenytársak ekkor még magasabb költséggel tudják csak előállítani a terméket. Hosszabb távon azonban szabad a ki- és belépés, s bárki alkalmazhatja a jobb technikát, ezért a termelők költségei megközelítik egymást. A gazdasági profit miatt tömegesen fognak új termelők belépni a piacra, ami csökkenti a piaci árat, mindaddig, amíg gazdasági profit van. Ez azt eredményezi, hogy hosszú távon a gazdasági profit eltűnik, minden, a piacon lévő vállalat normál profitot realizálva az átlagköltség görbe minimumában fog termelni.

- feladatok -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 6.heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -