Utazók hasmenése és a bélfertőzések

A hasmenés a leggyakoribb panasz külföldi tartózkodás alatt! A Közép-Amerika, Indiába és Afrikába látogatók 60%-a szenved enyhe vagy súlyos bélpanasztól. Leggyakoribb okozói az E. coli-félék (ETEC, EAEC, EIEC), melyek közül az enterotoxikus törzsnek van a legnagyobb jelentősége. A fertőzés következtében néhány óra alatt jelentős víz- és sóvesztés alakulhat ki, ami a kiszáradás veszélyével jár. A gyengeséget és keringési zavart - meleg éghajlat esetén - a fokozott verítékezés is elősegíti. A tünetek 48 óra leforgása alatt maguktól elmúlnak.

A rotavírus
A rotavírus
A Campylobacter jejuni a második leggyakoribb fertőző ágens, mely általános gyomor- és bélpanaszokat, kis mennyiségű nyálkás, esetleg véres székletürítést okoz, spontán gyógyul. A Shigella-csoportba tartozó baktériumok felelősek a hasmenéses betegségek 15%-áért. A beteg lázas, széklete vízszerű, vagy nyálkát és vért tartalmaz. A székletürítés görcsös fájdalommal járhat. A salmonellafertőzések az utazási hasmenéses megbetegedések 10%-át teszik ki. A tünetek, melyekhez láz, hányás is társulhat, általában enyhe lefolyásúak, egy hétnél nem tartanak tovább, a széklet nyálkás vért ritkán tartalmaz.

A rotavírusok a megbetegedések 10%-áért felelősek. Elsősorban kisgyermekeknél - gyakori vizes székletürítés - gyorsan vezethet exsiccosishoz és acidózishoz.

A Giardia lamblia egysejtű parazita, mely a hazatérés után makacs bélpanaszok jelentős részét okozza. Az elhúzódó gyulladás tönkreteszi a bélbolyhokat, alultápláltság és vitaminhiány alakulhat ki. A korai szakasz lehet enyhe, magától elmúló állapot, vagy nagyon súlyos, nagy folyadékvesztéssel járó hasmenés, melyet bűzös, világosszürke széklettel járó hosszabb krónikus szakasz követ. Az Entamoeba histolytica egysejtű parazita, a kalandturizmust kedvelőket, nomád körülmények között élőket veszélyezteti leginkább. A vastagbelet károsítja, ún. amőbás vérhast okoz, mely fekélyképződéssel járhat. A fertőzés átterjedhet a májra, és ott tályogot okozhat késői szövődményként.

A háziorvos szerepe a megelőzésben a felvilágosítás:

A víz ihatóságáról, az étkezési előírásokról, a higiénés szabályokról, az útipatika összeállításáról és - szükség esetén - a hazaérkezés utáni vizsgálatokról. A kezelés alapelve a só- és folyadékpótlás biztosítása. Gyári (Normolyt por) vagy patikai (ORF) összeállításban glukózt, kálium- és nátriumkloridot tartalmazó só, kiegészítőként bélfalbevonó és adszorbeáló tulajdonságú készítmény, székletürítésenként 200 ml folyadék fogyasztása megelőzhetik a kiszáradást, keringési zavart. A tüneti szerek alkalmazása vitatott: a bélmotilitás-csökkentők (loperamid-tartalmúak) a toxikus anyagok pangását segítik elő, bár "mobilissá" válik a beteg, (haza) utazhat. Antibiotikum szedése csak magas láz, véres székletürítését esetén indokolt. Hazaérkezés után célszerű a kórokozó pontos identifikálására mikrobiológiai vizsgálatot végeztetni és célzott kezelést alkalmazni.

Képek:

www.microbiol.unimelb.edu.au

Szólj hozzá te is! »»»