Előző fejezet Következő fejezet

Függelék

 

I. A Széchényi Ferenc-féle Descriptio Physico-politicotopographica 1785–1786 Bikalról

1. fejezet (A községről általában)

1. Ki a tulajdonosa? A tekintetes Petrovszky család a tulajdonos, jelenleg pedig néhai Petrovszky József özvegye bírja.

2. Milyen a fekvése? A falu kelet felé néz; vagyis a helység egy része síkságon fekszik, amely rész pedig keletről a község szőlőhegyével, más része, dél felől szintén szőlőkkel határos; északon és nyugaton pedig termékeny földekkel van körülvéve; igen egészséges levegője van.

3. Területe fel van-e mérve hitelesen? Ki mérte fel és mikor? Földjéből mennyi a hegyes, vizes és használhatatlan rész? 1771-ben az uradalom földmérője mérte fel, hitelesen a község területét; itt csak az a föld hasznavehetetlen, amelyet az esők lemostak és kivájtak, ez mintegy 10 holdnyi, ez a kivájás pedig azt eredményezte, hogy a földön pocsolyákban áll a víz, ami 1 hold területet érint.

4. Területe határjelekkel el van-e különítve a szomszédoktól, vagy lehetőséget ad a behajtásokra? A község határa minden oldalról el van választva más határoktól megkülönböztető, valóságos határjelekkel, kivéve azt a részt, ahol a pécsi tisztelendő atyák székeskáptalanja birtokával határos; mindazonáltal az idegen határból való behajtásokra nem nyújt sehol lehetőséget.

5. Milyen minőségű vagy hányad osztályú a földje termelés szempontjából? Területének mekkora részét foglalják el a rétek, mekkorát a szőlők, mekkorát erdők? A földje másodosztályú; a határban van 540 kaszásnyi rét, 231 kapás szőlő; erdeje nincs.

6. Ezek az erdők ki vannak-e téve a szelek támadásának, kártételének? Van-e nagy mennyiségben kiszáradt fa? Vannak-e épületfának, hajó- vagy tutajépítésre alkalmas fák? Ha bővében vannak a fának, a község erdejének fekvését tekintve van-e remény arra, hogy a szomszédoknak eladják? Kell-e félni tüzifa-hiánytól? Lehet-e bányafának alkalmas fát találni? Készítenek-e hamuzsírt? Égetnek-e salétromot, és mennyit? A községnek nincs saját erdeje, de az uraság engedélye alapján Szalatnak és Köblény erdejéből ingyen kapnak fát, mégpedig mind tüzifát, mind épületfát. Ezen faizási jogot jelenleg (a legűjabb időkben) bírják.

7. Vannak-e bokros, cserjés helyek? Cserjéseket itt ritkán lehet látni.

8. Többnyire hány család lakik együtt egy házban? Egy házban legtöbbször egy család él, ritkán kettő.

9. Vannak-e hegyek, mi a nevük; termékenyek vagy terméketlenek-e? Ha termékenyek, mit teremnek? Ásvány van-e bennük, és milyen? Olyan hegy itt nincs, amelynek valami külön (specialis) neve lenne; azokon a hegyeken, amelyek itt vannak, részben szőlő, részben szántóföld van.

10. A legelők hányad osztályúak és kb. hány állat eltartására nyújtanak lehetőséget? Itt harmadosztályú legelő van, mely 302 állatot tart el.

11. Folyik-e a legelő mellett valamiféle patak és milyen? Van-e a patakban hal és milyen hal? Hol adják el a halakat? Vannak-e a patak mellett madarak, és milyenek? Itt egy nagyon kicsi patak van, amely Ráczkozár határából folyik ide; halat ebben a patakban nem találni; a madarak, melyek e patak mellett élnek, közönséges madarak.

12. Vannak-e a patakra épült malmok, azok milyenek; kinek a tulajdonában vannak a malmok; hány kerekűek? Vannak-e ártalmas malmok, melyek azok és miért? Van itt két uradalmi malom, ezek közül az egyik egykerekű, a másik kétkerekű malom, a harmadik malom egy magános tulajdona, szintén egykerekű malom; egy malom sem ártalmas (a gátja által felduzzasztott víz miatt).

13. Van-e sziksó; bővelkedik-e a község (a patak) nádban? Egyik sincs.

14. Van-e a patakon híd és milyen? Ki gondozza? Mindegyik híd fából készült, amelyeket a község gondoz és javít.

15. Vannak-e kutak és azok milyenek? Van három húzós kút (gémeskút?) és két forrás.

16. Van-e madarászás? Milyen rendelkezés van erre vonatkozóan? Hol adják el a madarakat? Itt madarászatot nem űznek.

 

2. fejezet Az egyházi állapotokról

1. Van-e parókia? Mely leányegyházai vannak? Ki a védnöke? Vannak-e a parókiának jobbágyai, alattvalói? Ennek a parókiának két filiája, leányegyháza van, mégpedig Rácz Kozár mezőváros és Nagy Hajmás; patrónusa a földesúr. Az egyháznak semmi alattvalója nincs.

2. Milyen bevételei vannak ingó vagy ingatlan vagyonából? A parókia éves bevételét 778 forint 26 krajcárnak számítják, de ezt alig kapja meg, jó ha évente a fele bejön. Mivel azok, akik ezen parókia területén laknak, többnyire protestánsok (acatholicus), a fizetéstől vonakodnak. Ingatlan vagyona nincs az egyháznak.

3. Hány lélek van a faluban? Milyen nemzetiségűek? Milyen vallásúak? Hány lélek van az anyaegyházban, hány a leányegyház(ak)ban? A teljes lélekszám 2641; ezek németek és horvátok, akiknek egy része római katolikus, más része pedig evangélikus; az anyaegyházban 1008 lélek lakik, a filiáknak összesen 1633.

4. Ki az alesperes? Szegedi Imre úr az alesperes, aki egyébként a magyarszéki pap.

5. Van-e testvérület, kongregáció, és ha igen, milyen? Nincs.

6. Vannak-e a templomnak a parókiától független (elkülönített) jövedelmei? Van-e kápolna (és van-e annak jövedelme)? A perselyezésből jön össze évente körülbelül 12 forint; más bevétele nincs.

7. Mikor vannak búcsúk? Vannak-e ugyanakkor vásárok és ha igen, kit illet ezeknek jövedelme? A búcsút Szent Jakab napján (július 25.) tartják; ezen alkalommal vásárt is tartanak, melynek jövedelme a földesurat illeti.

8. Kit illet meg a tized, a negyed, a tizenhatod; természetben szolgáltatják, vagy pénzül adják? A tized a tiszteletreméltó pécsi papságot illeti; a tizenhatodot a parókus papnak adják; a negyed fizetése nincs szokásban.

9. Van-e csodatévő kép? Nincs.

10. Vannak-e tanítók, milyen jövedelmük van? Ki alkalmazza, ki veszi fel a tanítót? A tanító tud-e kérvényt írni (és milyen nyelven)? Az iskolamestert itt a pap egyetértésével szokták felvenni; kérvények írására alkalmas ember. Jövedelme minden pártól 6 krajcár, 1/4 mérő búza; minden jobbágy háztól egy szekér fa; továbbá van egy hold szántóföldje, amelyet a közösség szánt meg és vet be; esketéskor (mivel kántor is) 7 krajcárt, felnőttek temetésekor 15 krajcárt, gyerektemetéskor 10 krajcárt kap.

11. Van-e kórház, szegényház? Hány beteget ill. szegényt fogad be az egyik ill. a másik? Mi módon alapíttatott? Kinek van joga ezt a kedvezményt bárkinek nyújtani, és milyen rendelkezés szerint? E községben sem szegényház, sem kórház nincs.

12. Van-e (szerzetesi) rendház? A rendháznak hány tagja van, mely falvakban koldulnak? Tanítják-e a szerzetesek az ifjúságot? Van-e parókiájuk vagy lelkipásztorkodnak-e valahol máshol? Van-e ezekből jövedelmük? Vannak-e kispapjaik, ezek hol tanulnak? A rendháznak milyen ingatlan vagyona van? Ebben a községben nincs szerzetesi rendház; a pécsi ferences atyák szoktak itt koldulni.

13. Vannak-e kripták, milyen ezek bejárata, milyen a belső berendezése? Kripták itt nincsenek.

 

3. fejezet A mágnásokról és nemesekről

1. Az egyes községekben kik a birtokosok? A birtokosok idegenek (azaz honosításra váró nemesek)? Van-e most folyamatban úrbéri per és mi a lényege? Van-e az uradalomnak pallosjoga? Él-e ezzel a kiváltsággal? Vannak-e jelenleg foglyok és ha igen, hányan? El van-e látva az uradalom az őrködéshez és a börtönökhöz szükséges eszközökkel? Felküldik-e a megfelelő kimutatásokat (tabellákat) minden negyedévben (a Helytartótanácsnak)? Tartanak-e úriszéket és milyen gyakran? Van-e az uradalomnak (az uraságnak) vám- vagy révkiváltsága? Az uradalom a tekintetes Petrovszky család tulajdona; ez a család nem idegen nemes. Jelenleg nincs urbéri per folyamatban. Az uraságnak nincs pallosjoga. Úriszéket ebben az évben háromszor tartottak, ez ellen hivatalos kereset sohasem volt. Az uradalom nem élvez sem vám, sem révkiváltságot, minthogy eddig efelől nem volt rendelkezés.

2. Miféle peres ügy volt; ki előtt folyt a per? Ebben a járásban szinte semmi per nem volt.

3. Vannak-e kétségtelen nemesek? Vannak-e olyan nemesek, akiknek nemessségét a helytartótanács elfogadta? Kik a kétséges jogi helyzetű nemesek? E helységben idáig két nemes lakik, úgymint az uradalom számtartója és a helybeli jegyző; ezeknek a nemességét nem hirdették ki a megyében.

4. Vannak-e félnemesek (agilis), hányan és hol? Gyakorolnak-e káros vadászatot? Vannak-e armalisták, vagy adományos nemesek? Félnemesek itt nincsenek; azt a két nemest, akiket az előbb említettünk, armalistának mondják.

5. Ezek fizetnek-e valamit a házi pénztárba? Semmiféle adót nem fizetnek.

6. Vannak-e egyházi (praedialis) nemesek? Kihez tartoznak, hol, hányan vannak, milyen kötelezettséggel? Itt nincsenek egyházi nemesek.

 

5. fejezet Az iparosokról

1. Milyen iparos, mesterember van és hány? Az iparosok mesterségükben jók, közepesek vagy tapasztalatlanok? Számuk megfelelő-e, elegendő-e? Van három molnár, három (?) kovács, (ez utóbbiak közül) egy jobbágy, kettő zsellér, egy-egy takács, szabó, ács, borbély; ezek mind közepesek, mind életüket, mind mesterségbeli tudásukat tekintve; ennyi mester elegendő; van még egy szűrszabó is.

2. A közösségnek és saját maguknak hasznosak-e; jól élnek? A közösségnek is, maguknak is közepes mértékben hasznosak.

3. Hány mesterlegényük, hány inasuk van? Egy mesternek sincsenek mesterlegényeik, inasaik az egyetlen szűrszabón kívül, aki két legényt tart.

4. Hol él a mester? a szükséges eszközökkel és a mesterségéhez szükséges nyersanyagokkal el tudja-e magát látni? Többnyire helyben laknak. A szükséges eszközökkel és nyersanyagokkal mindegyik mester ellátja magát.

5. Milyen áron szerzi be azokat? Egy olyan molnár van, aki saját malmában őröl, ez a fát a legközelebbi uradalmi erdőkből szerzi be, a malomkövet pedig Kő-Vágó-Szőlősről hozatja magának; a többi molnárt az uradalom látja el. A kovácsok a saját vasukból dolgoznak, idáig még nem volt szükség arra, hogy vegyenek. A takács, a szabó és az ács azokat a szerszámokat, amelyekre szüksége van, megveszi a szomszéd falvakban; a szűrszabó a vég posztókat vagy Veszprémben, vagy Palotán veszi, 7 vagy 8 forintért egy véget, bérelt alkalmatossággal hozatja el magának; egy fuvar 3 forintba kerül.

6. Milyen módon szerzik be? Készpénzért veszik.

7. A mester készítményeit, áruit helyben adja el? Ha nem, hol? A szűrszabó helyben adja el, a többiek azonban a búcsúkban (illetve azok kapcsán rendezett vásárokban); valamennyien otthon is árulják termékeiket.

8. A mester csupán mesterségéből él-e, vagy van valami saját vagyona (megélhetést biztosító földje stb.) is, ha igen, milyen? A szűrszabó és a molnárok kizárólag a mesterségükből élnek, ugyanígy az ács is; a többieknek van más megélhetésük is.

9. Mestersége után az iparos a megyének vagy a földesúrnak adózik? Mind a vármegyének, mind az uradalomnak adóznak.

10. Hazánk fia-e a mester? Ha magyarországi; hol tanulta mesterségét, foglalkozását? Be van-e jegyezve valamely céhbe? Ha igen, hol? Vannak-e a céhnek új kiváltságai? Vannak-e a céhnek tartozásai? ha igen, mekkorák és hol? Az ács és a takács jövevények, más haza fiai. A molnárok és a kovácsok (akik hazánk fiai) az apjuktól tanulták a mesterséget. A szűrszabó Ozorán, a takács Nagy Székelyben, a szabó Gyönk faluban tanult. Ezek közül egyik sincs semmiféle céhbe céhes mesterként beírva..

11. A mesterember saját házában, uradalmi házban vagy községi házban lakik-e? Mindegyik saját házában lakik, de közülük a szabó, a takács és két kovács, valamint az ács, minthogy zsellérek, az uradalomnak 1 forint 18 krajcárt fizetnek és robottal is szolgálnak, a megyének 1 forint 20 krajcárt fizetnek. A chyrurgus (borbély) az uradalomnak 1 forint 18 krajcárt fizet, a megyének azonban semmit. A szűrszabó az uradalomnak 8 forintot, a megyének 2 forint 20 dénárt (?) fizet. A maradék egy kovács jobbágy, jobbágyként is adózik.

12. Milyen vásárokat látogatnak? A szűrszabó jár csak a búcsúk alkalmával rendezett vásárokra, de ritkán, a többiek nem, mivel alig tudnak mesterségükkel foglalkozni, ezért nem is adóznak a mesterségük után.

13. A gyárakról mit lehet tudni? (Ezekre ugyanazok a kérdések vonatkoznak, mint az iparosokra.) Ebben a községben nincs gyár vagy manufaktúra.

 

7. fejezet A szabadosokról

Ebben a községben nincsenek szabadosok.

 

8. fejezet A katonákról

Katonák jelenleg nem állomásoznak ezen Hegyháti járásban, ezért a katonákról feltett kérdőpontokra itt nem tudunk válaszolni, fentebb, a 21. laptól kezdve olvashatók a katonaságra vonatkozó összefoglaló válaszok.

 

9. fejezet A parasztokról

1. Hány paraszt van egy-egy községben? A népösszeírás adatai szerint mindösszesen 211-en vannak.

2. Hány földesúr van? Jelenleg egyetlen, néhai Petrovszky József özvegye.

3. A parasztok szabad költözésűek vagy röghözkötöttek? Ezek a jobbágyok mind szabad költözésűek.

4. Urbárium vagy szerződés szerint szolgálnak? A szerződésüketa Helytartótanács jóváhagyta? Urbárium szerint szolgálnak.

5. Hány parasztház van a faluban? Itt 162 ház van.

6. Az egyes községekben ki van-e téve táblán a község (katonai) száma és a neve, mégpedig mind a helyi neve, a lakosok anyanyelvén és mind pedig német neve; milyen katonai számon szerepel a község a nyilvántartásban, melynek alapján a toborzást végzik? Itt ki van téve a helybeli tábla, a szokásos (megfelelő) feliratokkal ellátva. A község száma 190, ki van téve.

7. A parasztok milyen módon öltözködnek? Magyar módra öltöznek: szűrbe, bundába, nadrágba vagy gatyába (galigis seu faemoralibus), csizmába, de mégis többnyire bocskorba.

8. Temetéskor, esküvő vagy keresztelő alkalmával vendégeskednek-e? Az ismételt királyi rendelkezések miatt most már ezt a rossz szokást elhagyták.

9. Van-e fegyverük? Van három közös puskájuk a dühös (veszett?) kutyák ellen.

10. A megszüntetett (betiltott) ünnepnapokon dolgoznak-e? Dolgoznak.

11. Van-e valamely ünnepük, melyet visszaélésszerűen megtartanak és ezeken nem dolgoznak? Szent György napjától Szent Mihály napjáig (ápr. 24 – szept. 29.) szombatonként (a szombat más helyekről átvéve) ebéd után már nem dolgoznak. Ezenkívül Szent Antal és Szent Jakab napját ülik meg (jan. 17. vagy június 13. ill. július 25).

12. A falu hány urbéri telket foglal magába? (más helyeken ez a kérdés a következőhöz kapcsolódik: hány házas és hány ház nélküli zsellér van?) 55 egész telek van a községben. A zsellérek száma 47, a házatlan zselléreké 23.

13. Hány féltelek, hány negyedtelek, nyolcadtelek stb. van. Hány zsellér, hány ház nélküli zsellér van? Az egész telkeken kívül itt még 19/32 telek van. 47 zsellér, 23 házatlan zsellér van a községben.

14. Van-e úrbéri szerződés a községi bírónál? Van, a kiegészítésekkel együtt.

15. Fel vannak-e mérve a földek, mikor, milyen földmérő mérte fel? A földek fel vannak mérve, 1771-ben az uradalom földmérője végezte el.

16. Elégedett-e azzal (ti. a felméréssel) a paraszt? Ha nem, miért nem? Mindegyik elégedett.

17. Van-e a parasztoknak panaszuk a földesurak, a tisztjeik, a katonák, a hatóságok, a katonai biztosok, a lelkészek, a tanítók, a jegyzők, a bírók vagy az esküdtek ellen; ha igen, miféle panaszuk van? Az uradalom ellen a következő panaszaik vannak:

1. az uradalom elfoglalta a legelőiket, azt a saját részére dolgoztatja meg (töreti fel?), és még azt a kicsi legelőt is, ami megmaradt, az uradalom birkái legelik le, a jobbágyok annak a legelőnek a használatától el lettek tiltva;

2. a kaszálót is az uradalom magához vette (elfoglalta);

3. a jobbágyok két magánmalmát is elvette az uradalom (vö. feljebb, az iparosok közt a molnárokról szólva);

4. az uradalom az ő faizási jogukat, mely eddig Köblén, Marocza és Szalatnak erdeiben volt megadva, el akarja venni, meg akarja tiltani;

5. jóllehet az uradalomnak való szántásra öt (robot)napot fordítanak folyamatos munkában, nemegyszer más robotot is vállalnak;

6. az uradalom tisztjei ellen az a panasz, hogy a jobbágyokat nem engedik szüretelni a kellő időben.

18. Jelentettek-e ilyeneket már előbb? hol? mikor? Milyen választ kaptak a parasztok? Ezek miatt még senkinek sem panaszkodtak.

19. Hány hold (jugerum) szántóföld van a községben, 1658 hold szántó van, ez mind másodosztályú.

20. A szántó hányad osztályú? Az egyes osztályokban hány négyszögöl tesz ki egy holdat? Osztályok szerint évente mennyi gabona terem a községben? Mint föntebb írtuk, másodosztályú, ennél az osztálynál 1200 négyszögöl egyenlő egy holddal; egy hold pedig – a föld minőségétől függően – 2, 3 vagy legfeljebb 4 keresztet terem; egy kereszt 26 kévéből áll.

21. Hány kaszás (falcastrum) rét van a községben? Hányad osztályúak a rétek? Osztályonként hány négyszögölesek? Mennyi széna, mennyi sarjú terem a községben? A rét másodosztályú, területe 540 kaszást tesz ki; egy kaszás 900 négyszögölnek felel meg. Ha az időjárás kedvez, kaszásonként egy szekér szénát terem, sarjúból pedig – bár azt ritkán tudnak kaszálni – fél szekérnyit.

22. Ebből mennyit adnak az uradalomnak? A rétek után a roboton kívül semmit sem adnak.

23. Mennyi széna, mennyi sarjú terem a községben évenként? Mint föntebb írtuk, a 21. kérdésre adott válaszban.

24. Mely égtáj felé esnek a szőlők? Hány kapás (fossor) szőlő van, milyen osztályú? Adnak-e belőle tizedet vagy hegyvámot? Vannak-e a szőlők között szántók és mennyi? Hasonlóképpen vannak-e rétek és mennyi? Okoznak-e kárt azokban az áradások? Kaszálnak-e itt sarjút? Abból mennyit adnak az uradalomnak? A falu szőlői mind a négy égtáj felé fekszenek; összesen 231 kapás a szőlő területe, harmadosztályú minőségű. Ebből tizedet adnak a pécsi papságnak. A szőlők között a telkekhez tartozó szántóföldjeik vannak, amelyekről az uradalomnak az urbariumban megszabott módon adnak kilencedet, illetve szolgálnak utána robottal; rétek ezen szőlők közt szinte egyáltalán nincsenek.

25. A legelő hány állat eltartására képes, milyen állatokat tart el? Milyen osztályú? A legelő harmadosztályú, összesen 302 számosállatot, azaz szarvasmarhát és lovat táplál.

26. Van-e a községben közös föld? Milyen? Mekkora területű? A közös föld mit terem, azt hogyan kezelik? Milyen módon történik az elszámolás? Mióta vannak hátralékban az elszámolással? A közös földeket az uradalombeleegyezésével használják-e? A közös földek után mit adnak az uradalomnak, mit a megyének? A község 3 kaszás rétet, valamint 2 hold szántót birtokol közös földként. Ezt a közösség munkálja meg, a jövedelemről a bírónak kell számadást vezetnie. Ezen földeket az uradalom beleegyezésével használják, utánuk semmit nem adóznak sem az uraságnak, sem a megyének, mivel ezek irtásföldek, most szerezték irtással. A bírók (?) nincsenek elmaradva a számadással.

27. Ha a közös földek rétek, azt veszélyeztetik-e az útonjárók, vagy más veszélyeknek ki vannak-e téve? Ezen közösen birtokolt rétek valóban ki vannak téve az útonjáróknak, de azok mindeddig semmi kárt nem okoztak; az áradások veszélyének azonban kétségtelenül ki vannak téve.

28. Faellátásuk biztosított-e, van-e faizási joguk a saját erdejükből; milyen fára? Van-e valami rendszer a fák kivágásában? Művelik-e az erdőt? Milyen osztályú az erdő? Mióta birtokolják a közös erdőt? Ez után milyen kötelezettséggel tartoznak az uradalomnak? A falunak nincs saját erdeje, de Marocza, Köblén és Szalatnak erdeiben bírtak faizási jogot, innen ingyen kaptak fát, de jelenleg ezt az uradalom megtiltotta, jóllehet már 20 éve gyakorolták itt a faizást, s ennek fejébe az uradalomnak tűzifát szállítottak.

29. Ellátják-e a katonaságot, a papot, a tanítót tüzifával? Ezek közül egynek-egynek mennyit adnak és mikor? A katonaságot a porciók kiszabása szerinti rendben, a nemes vármegye rendelete által megszabott menyiséggel látják el. A papnak pedig minden egyes jobbágy ad évente egy szekér fát, a tanítónak hasonlóképpen minden jobbágy ad, akkor szállítják, amikor jónak látják.

30. Kötelesek-e az uradalomnak fát szállítani? Ha nincs erdejük, honnan látják el magukat fával? Ha az uradalom ad a saját erdejéből, akkor az uradalom engedélyével (ingyen) vagy pénzért? Ha az előbbi eset áll fenn: milyen kötelezettségek, milyen feltételek mellett ad? A parasztok milyen távolságra szállítanak fát? körülbelül mennyit? Ha pénzért vesznek fát, honnan? mennyiért? mennyiben kedvezően, mennyiben kedvezőtlenül? Amíg kötelesek voltak az uradalomnak fát szállítani, ki-ki a telke nagysága szerint, annak arányában szállított; a velük szomszédos községek erdeiből szerzik a fát, és abból az okból, hogy azt onnan ingyen kapják, sem nem vesznek, sem nem adnak el fát.

31. Az utóbbi két esetben hogyan látják el a katonaságot, a papot, a tanítót tűzifával? Mindegyiket ebből az ingyen nyert fából látják el tűzifával.

32. Épületfát vagy tűzifát hol vesznek? hol adnak el? Mennyiért? Mint azt az előbb már megírtuk, fát sem nem vesznek, sem nem adnak el.

33. Van-e a parasztoknak kereseti lehetőségük fuvarozással? Hova, mit, mely részeken keresztül és mennyiért szállítanak? Szállításkor mennek-e át vámokon, réveken és milyeneken? Mit fizetnek érte? Milyen rendszer van a községben fogatok állítására? Ha fuvaroznak valahova, visszatérve üresen jönnek-e? Vagy mit hoznak? Itt senki olyan nem található, aki fuvarozással foglalkozna.

34. A parasztok saját termékeiket hol adják el? Mennyiért? Helyben adják-e el vagy máshová szállítják? Ha máshol adják el: saját vagy fogadott fuvarral szállítják? Ha bérelnek kocsit, mennyiért? Ha vámokon mennek át, ott mennyit fizetnek? Saját termékeiket nem adják el, kivéve azt, hogy a dohányt szokták eladni, amelynek az ára 4–7 forintig mehet fel. A bor akóját 45 krajcárért vagy egy forintért adják. Ezt mind otthon adják el, a kereskedő (felvásárló) szokta elszállítani.

35. Vannak-e a községben malmok? Ezek közösek vagy magánosok birtokában vannak? A malmok milyen folyóvíz mellett vannak? Hányad osztályúak? Hány kerekűek? Hasznosak-e vagy ártalmasak? Okoznak-e kiöntéseket, ha igen, mikor? Hogyan lehet ez ellen védekezni? Itt három malom van, két uradalmi malom, egy pedig magánszemély, azaz egy jobbágy tulajdonában van; két malom egykerekű, az egyik uradalmi malom pedig kétkerekű. Ezen malmok közül egyik sem ártalmas, egyik sem veszélyezteti a községet.

36. Hány dica adót vetettek ki a falura? 197 5/8 dicát.

37. Van-e minden adózónak könyvecskéje? Mindegyik el van látva könyvecskével.

38. Menyit fizetnek a téli, mennyit a nyári hónapokban? Van-e valakinek fizetési hátralékja? A téli hónapokra 431 forint – dénárt, a nyári hónapokra 215 forint 52 3/6 dénárt (fizetnek); senki nem hátralékos.

39. A parasztok milyen házakban laknak? Milyen anyagból építették házaikat? Ha fából épültek a házak, miért nem a királyi rendeletnek megfelelően, mely a szilárdabb anyagból való építést írta elő? Az építőanyagot hol, mennyiért veszik? A legtöbb jobbágynak fából készített, régi háza van, ezeket még a kegyes királyi rendelet (1772) kibocsátása előtt építették, az új házak azonban már szilárd anyagból készültek; az építőanyagot, a vályogot, vagy vályogtéglát, téglát (?) maguk csinálják maguknak.

40. Milyen a falu fekvése? A falu fekvése olyan, mint amilyennek azt az első fejezet 2. pontjában feltett kérdésre megválaszolva már leírtuk.

41. Ez mennyiben ártalmas, alkalmatlan? Hogyan lehet a károkat kiküszöbölni? Legfőképp az árvizeket nem bírják már elviselni; ezen kívül híjával vannak a legelőnek, amelyet pedig az uradalom visszaadhatna nekik.

42. Vannak-e kertjeik, és ha igen, milyen kertek ezek? Vannak a jobbágyoknak (bel)telkeik, amelyek megfelelőek erre a célra.

43. Hány három éven felüli lovuk és kancájuk van? 40 lovuk és 22 kancájuk van.

44. Használják-e a megyei csődöröket? Ha használják, hol? Mennyiben kényelmesen vagy kényelmetlenül? Milyen eredménnyel? Hol használják sikertelenül? Mi módon lehet ezen segíteni? A megyei csődört nem használják, vagy azért, mert a kancáik nem alkalmasak, vagy még inkább azért, mert ezen megyei csődörtől távol élnek; ezt a hátrányt úgy lehetne áthidalni, ha egy vagy két csődört helyeznének ide, ebbe a járásba.

45. Hány három éven felüli ökör, tinó, tehén van a községben? Hány egy éven felüli juh, sertés, kecske van? Hány méhkas azaz méhcsalád van? 102 ökör, 70 tehén, 20 tinó van a községben; disznóból 227 darab van. Juhot és kecskét nem tartanak itt a jobbágyok, méhkas nincs a faluban.

46. E jószágok közül melyik hozza a legtöbb hasznot a parasztok számára? Milyen tevékenységük, igyekezetük révén? Akadályoztatnak-e ebben? Ki által? Hogyan? A lovak, az ökrök és a tehenek – ezek a leghasznosabb állatok, ezekkel végzik a gazdaságukban a munkákat; borjakat, tinókat nevelnek és ha van olyan, amelyikre ezek közül nincs szükségük, azt eladják. A tevékenységükben senki sem akadályozza őket.

47. Honnan szerzik be állataikat, mennyiért? Legtöbbször a pécsi vagy a szekszárdi vásárokon szerzik be állataikat, esetleg a szomszédos községekből; áruk különböző: az ökör párjának ára 30 forinttól egész 60 forintig fölmehet, a tinók párjáért 25 és 40 forint közötti, a tehenekért 8 és 20 forint közötti árat fizetnek.

48. Van-e a parasztoknak elég takarmányuk az állataik számára nyáron? van-e elég különösen télen? Kényszerül-e valaki az állatait télen eladni, és mennyiért? Nyárra a legelő tulajdonképpen kicsi, télen pedig szenvednek a takarmány szűkös voltától; ezért előfordul, hogy állataikat el kell adni, mégpedig ilyenkor fele áron.

49. Vannak-e a parasztok között kereskedők, kalmárok, bérlők, s ha igen, milyenek? Vannak-e köztük iparosok, és milyenek? A bérlők eleget tesznek-e kötelezettségüknek? Itt három molnár és egy szűrszabó van, akik mind bért, árendát fizetnek; van ezen kívül egy zsidó kereskedő (felvásárló). Ami a mesterembereket illeti: van három molnár, három kovács, egy ács, egy takács, egy szabó és egy borbély (tonsor).

50. Vannak-e elhagyott telkek? Mennyi, és az mi okból elhagyott? Két ilyen telek van, az egyiket önként hagyta el a jobbágy, a másiknak a tulajdonosa örökösök nélkül halt el, ezért maradt a telek üresen.

51. Vannak-e terméketlen, üres földek? Mi okból terméketlenek, lehet-e azokat újból termékennyé tenni? Mint korábban, az első fejezet 3. kérdésére válaszolva megírtuk, mintegy 10 holdnyi terület az, amit semmi módon nem lehet újra termékennyé tenni.

52. Mit adnak a parasztok az uradalomnak az urbéren kívül? Mióta adják azt, a megye tud-e róla? Előfordul, hogy kilenced címén bizonyos hordó borokat adnak az uradalomnak, ez pedig a vármegye tudta nélkül történik.

53. Hova kell hosszú fuvart teljesíteniük? Milyen rendszert dolgozott ki ezekre a megye? Fad, Kajdacs, Kölesd falvakba kell hosszú fuvarra menniük, valamint gyakran Tolna és Mohács mezővárosba.

Sz. n. Miféle pénzbeli vagy munkakötelezettségeik vannak a parasztoknak a pap, a tanító, az egyházfi, a templom iránt? A papnak párbér (lecticale) címén adnak 15 krajcárt, egy mérő búzát, 10 icce bort, minden háztól egy csirkét, egy szekér fát; az esketésért és a kihirdetésért 1 forint harminc krajcárt, a bevezetésért (introductio) 7 krajcárt; a felnőtt temetésért 30 krajcárt, gyermektemetésért 15 krajcárt fizetnek; ezenkívül a közösség ad két szekér szénát és 24 mérő zabot.

Az iskolamesternek minden pár ad 6 krajcárt, 1/8 mérő búzát, továbbá a házas jobbágyok, akiknek állatuk van, adnak egy szekér fát, ezenkívül a tanítónak megszántanak és kukoricával bevetnek 1/4 holdat; esketésért 7 krajcárt, a felnőtt temetésért 15 krajcárt, gyermektemetésért 10 krajcárt fizetnek, a kántori szolgálatokért.

Az egyházfi semmit sem kap.

Tartoznak ezenkívül a templomot, amikor szükséges, ingyen munkával javítani; ugyanígy a paplakot is.

54. Miféle pénzbeli vagy munkakötelezettségeik vannak a parasztoknak a katonaság iránt? A nemes vármegye által rájuk rótt rend, a porciók kiszabása szerint kell a katonaságnak szénát, zabot, szalmát, fát, valamint ágyneműt szolgáltatniuk. A használati eszközöket (ez többnyire az istállóbeli szerszámokat jelenti) és a lámpást jóakaratból, önként adják.

55. Miféle pénzbeli vagy munkakötelezettségeik vannak a parasztoknak a közutak, hidak javításával kapcsolatban? A folyók tisztításával kapcsolatban? Hogyan róják ki ezeket a munkákat? Kinek az irányítása alatt végzik el a munkákat? Az elhasználódottakat (pl. utakat, hidakat) hogyan javítják ki? A munkát ki ellenőrzi? hová tesznek jelentést? A jobbágyok tartoznak ezeket, amikor szükséges, ingyen javítani; ezeknek a munkáknak a kirovása a dicák kirovásával arányosan történik, a szolgabíró szabja ki azokat, aki személyesen vizsgálja meg az utakat és a hidakat, az ő irányítása alatt javítják azokat. A folyókkal kapcsolatos munkákat pedig a vármegye földmérője irányítja. Ők pedig, a szolgabíró és a megyei földmérő, a rájuk bízott munkákról jeletést tesznek az alispánnak vagy inkább a nemes vármegyének.

56. Hogyan függnek a parasztok a bírótól a községen belül? A bírónak engedelmeskednek, vagyis először is az állam által parancsolt dolgokat tartják be.

57. Kik az esküdtek a községben? (Máshol ugyanez a kérdés: Hány esküdt van a községben?) Akit maguknak a falubeliek megválasztanak.

58. A bírónak,az esküdteknek és a jegyzőnek milyen adókedvezménye, -mentessége van; a jegyző alkalmas-e számadások vezetésére és folyamodványok fogalmazására? A bírónak és az esküdteknek semmi adókedvezménye nincs; a jegyző a hivatalának betöltésére alkalmas, évente kap 20 forint fizetést, 20 mérő búzát és hat öl fát.

59. Ki oktatja az ifjúságot? Maguk a szülők oktatják őket, az iskolamester ritkán.

60. Hogyan gondoskodnak a szegényekről és a betegekről? Majdnem semmi gondoskodás nem történik.

61. Mit adnak a bábának? Gyermekenként 17 krajcárt adnak.

62. Vannak-e a községben vagy a közelben chyrurgusok (sebészek)? Ezek tettek-e vizsgát valamely egyetemen? Egy ilyen chyrurgus van, de az semmiféle egyetemen nem vizsgázott.

63. Milyen szabályzat van a tolvajok ellen? A gyújtogatók ellen? az elégedetlenkedők ellen? A nagyobb bűnök elkövetőit a járási elöljárók a megyére küldik hogy hallgassák ki , benignum examennek vessék alá, a kisebb bűnösök fölött az illető (községi?) hatóságok ítélkeznek, a bűnöket megbüntetik.

64. Milyen módon hirdetik ki a közleményeket az egyes községekben? A helybeli jegyző az összehívott közösségnek felolvassa (átadja) a körözvényt.

65. Vannak-e a községnek tűzoltó eszközei? Milyenek? Vannak csáklyáik, létráik, dézsáik és víztartó medencéik.

66. A kilencedet természetben adják-e, vagy megváltották? Természetben adják.

67. A dézsmát természetben adják-e, vagy megváltották? Megváltották 90 forintért.

68. Kiadták-e árendába? Igen, a pécsi klérus.

69. Ki adja azt (az árendát)? Jelenleg a helybeli közösség.

70. Vannak-e a községben árvák? Mi a módja az árvák jövedelme bevételezésének és elszámolásának? Vannak árvák, akiknek a gondnoka azonban idáig nem készített számadást, de van rendelkezés arról, hogy az uradalom tisztjei különleges gondot fordítsanak arra.

 

10. fejezet A jövevényekről, idegenekről

1. Hol vannak jövevények, idegenek? Milyenek? Hányan vannak? Milyen vallásúak? Milyen erkölcsűek? Hárman vannak jövevények: az első a borbély, második az ács, a harmadik egy paraszt; mindhárman reformátusok.

2. Látogatják-e őket külhonból? Honnan? Nem látogatják őket.

3. Mit birtokolnak a megyében? A jövevények bérlők vagy kézművesek, iparosok? Az egyik kézműves (artifex), a másik mesterember (opifex), a harmadik paraszt, minthogy ketten közülük házas zsellérek, mást nem birtokolnak, mint egy házat és belső telket; harmadikuk pedig ház nélküli zsellér.

4. Mit fizetnek a megyei házipénztárba, vagyis adópénztárba? A borbély semmit, az ács 2 forint 20 krajcárt; a zsellér 1 forint 20 krajcárt fizet.

5. Milyen rendelkezések vannak a kóborlókra, jövevényekre, gyanús elemekre? Ha gyanúsak, az eredeti helyükre (szülőhelyükre) küldik őket vissza.

6. Visznek-e ki pénzt a megyéből az országhatáron túlra? Innen semmit.

 

11. fejezet A zsidókról

1. Hol vannak zsidók? Hányan? Van-e állandó lakhelyük? Foglalkozásukra nézve iparosok, kézművesek, kereskedők, kalmárok (mercator, quaestor) vagy bérlők-e? Kinek a házában laknak? Itt egy zsidó van, aki uradalmi házban lakik és kereskedő, kalmár (institor).

2. Van-e rabbijuk, zsinagógájuk? Van-e köztük chyrurgus? Van-e orvos? Dombóvár mezővárosban van a rabbi; zsinagógájuk nincs, ez a zsidó sem nem chyrurgus, sem nem orvos.

3. Gazdagok vagy szegények? Mit fizetnek az uradalomnak? Mit fizetnek a megyének? Ez a zsidó nagyon is szegény, az uradalomnak 25 forintot ad, a vármegyének 3 forint 40 dénárt, valamint a tolerantialis taxát, azaz 8 forintot.

4. Mi módon történik a fizetnivaló kivetése? Mi módon hajtják be? Menynyiben függnek a helyi hatóságtól? Ami a kivetést illeti, a szolgabíró az adókivetésekkel együtt intézi azt; a behajtást pedig a helyi bíró intézi. A tolerantialis taxa arányos részét a zsidók maguk közt kivetik és az ő számtartójuk szedi be.

5. Mi történik (esetleges) káros áruik árusításának megakadályozása érdekében? Mi történik a kóborló zsidók ügyében? Egyéni összeírásuk ügyében? Ha ártalmas (káros, veszélyes) holmit találnának nála, azt csempészárunak (contrabanda) tartanák (és elkoboznák). A kóborlók a szülőhelyükre irányíttatnak vissza. Az egyéni összeírás évente történik.

6. Ha kereskedő a zsidó, azon a helyen értékesíti-e áruit, ahol lakik? Cikkei jók-e vagy közepesek? Látogat-e vásárokat, melyikeket, ha igen, milyen haszonnal? Szokott-e kölcsönre a parasztoknak árut vagy készpénzt adni? Milyen haszonnal (hány százalék kamattal)? Csak nagyon kevés árut értékesít helyben, inkább máshol, vándorkereskedést folytat. Vásárokat nem látogat, csak búcsúkat. Szegénysége miatt nem szokott senkinek semmit kölcsönre adni.

 

12. fejezet A cigányokról

1. Hol élnek cigányok? Hányan? milyen vallásúak? Házakban laknak-e? Mit szolgáltatnak az uradalomnak? Viselnek-e közterheket, ha igen, milyeneket? A cigányok kóborlók-e vagy kézművesek vagy hegedűsök? Itt egy cigány van, aki római katolikus vallású, saját házában lakik; az uradalomnak fizet 1 forintot és 18 napot tartozik neki robotba dolgozni; a vármegyének pedig 1 forint 20 dénárt fizet. Ez a cigány mesterember, kovács és nem kóborló.

4. Látogatnak-e vásárokat, folytatnak-e lóval való kereskedést? Gyerekeik szét vannak-e osztva, el vannak-e helyezve? Kiké, hova; milyen módszerrel, a vármegye milyen megterhelésével történt ez? Származott-e ebből eddig valami haszon a cigány gyerek számára? Mi történik a szülőkhöz visszatérő gyerekekkel? Mi módon szokták a gyermekeket a szülőktől elvenni? Milyen jelentések készülnek róluk és hogyan? Ez a cigány vásárokat nem látogat, lóval sem kereskedik. Nincsenek olyan gyermekei, akiket nevelésre ki lehetne adni, azon kívül, hogy van egy 20 éves fia, aki szolgálatra rendeltetett (?), de ez után a megye semmit nem fizet. A cigányokról jelentést írnak, van a megyének egy félévenként kitöltendő tabellája, amelyet rendesen vezetnek.

 

13. fejezet A koldusokról

1. Kik a koldusok a községben? Hol vannak? Milyen rendelkezés vonatkozik rájuk? Látogatnak-e vásárokat? Összeírták-e őket? Itt egy elbocsátott (obsitos) katona van csak, akit az öregség megtört, és nagyon gyenge. Ez az ember nem jár vásárokra. Mint koldust nem írták össze.

2. Szegényházban lakik? Nem lakik.

3. Beteg? Maga az öregség az, ami szerencsétlennek betegséget okoz.

4. El tudja-e tartani őt a falu? Hogyan? Van-e lakása vagy menedékhelye? Ezt az embert alamizsnával maga a község tartja el, minthogy saját házától megfosztatott, irgalomból más házában lakik.

 

(OSZK Kt. Fol. Lat. 289. Latinról fordította T. Papp Zsófia. Baranya Megyei Levéltár)

II. Az olvasókör alakuló gyűlésének jegyzőkönyve

Készült Bikalon 1931. évi szeptember hó 6-án a bikali olvasókör alakuló gyűlésén.

Jelen vannak:

Graf Adolf, Brunner János, Balassa Ferenc, Kósa József, Motil János, Schuszter Árpád, Doró Aladár, Kőnzel Péter, Dörmer György, Czeller János, Golubán Lajos, Czulauf Henrik, Hambuch József, Steiner János, Czart Ádám, Bayer Péter, Schvarcz Pál, ifj. Schvarcz Pál, Weisz János, ifj. Knőzel Péter, Borkó József, Bali János, Steiner Ádám, Mühlbert György, Mühlbert János, Winterverber György, Golubán Antal, Lehmann Gáspár, Golyák Antal, Sziber Frigyes, Cziegenheim Miklós, Schvarcz János, Kronvald György, Zulauf István, Reitinger János, Bogyay István, Kraft János, ifj. Steiner János, Czeller János, Mercz András, Maisch György, ifj. Nagel János, Frosch Ferenc bikali lakosok, mint a megalakítandó Polgári olvasókör alapító tagjai.

A megjelent tagok által az alakuló közgyűlés vezetésére elnökül Balassa Ferenc körjegyző, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Brunner János és Knőzel Péter kérettek fel.

Az alakuló közgyűlés elnöke ismerteti az összejövetel célját, vázolja a megalakítandó Polgári Olvasókör célját és működési irányát, felolvassa és részleteiben is ismerteti az egyesület alapszabályait.

Ennek alapján a közgyűlés a Polgári Olvasókört megalakítottnak és a bemutatott és ismertetett alapszabályokat általánosságban és részleteiben is elfogadottaknak nyilvánítja. E határozathozatal után az elnök felhívja az alakulógyűlést, hogy az alapszabályok értelmében válassza meg az egyesület tisztikarát.

A szavazás eredményeként elnök megválasztottaknak nyilvánítja az alábbiakat: Elnök Graf Adolf ág. h. ev. tanító, alelnök Brunner János ág. h. ev. tanító, igazgató Bali János, pénztáros Knözel János, ellenőr Schwarcz Pál, jegyző Doró Aladár, könyvtáros Zulauf Henrik, Motil János, Schuszter Árpád, Kósa József számvizsgáló bizottsági tagok.

Választmány :Rendes tagok: Czeller János Póttagok Hambuch József
  Golubán Lajos   Bayer Péter
  Steiner János   Weisz János
  Ifj. Schvarcz Pál   Steiner Ádám
  Mühlbert György    
  Szieber Frigyes    

 

Ezek után elnök a megjelentek érdeklődését megköszönve őket az újonnan alakult Polgári Olvasókör előbb ismertetett céljainak megvalósítása érdekében és kitartó munkára kérvén fel az alakuló közgyűlést berekeszti.

k. m. f. t.

Hitelesítjük:

Knőzel Péter s. k. Graf Adolf s. k.

közgyűlési elnök

Brunner János s. k. Doró Aladár s. k.

a közgyűlés jegyzője

(BML. Egyesületi alapszabályok gyűjteménye)

III. Névjegyzék a bikali Polgári Olvasókör alapító tagjairól és tisztikaráról

F. sz. Név Lakhely Foglalkozás Jegyzet
1. Graf Adolf Bikal ág. h. ev. tanító elnök
2. Brunner János Bikal ág. h. ev. tanító alelnök
3. Doró Aladár Bikal jegyző gyak. jegyző
4. Knőzel Péter Bikal földm. pénztáros
5. Schvarcz pál Bikal asztalos ellenőr
6. Bali János Bikal molnár igazgató
7. Zulauf Henrik Bikal földm. könyvtáros
8. Kósa József Bikal ig. tanító számvizsg.
9. Schuszter Árpád Bikal   nyug. k. jegyző
10. Motil János Bikal   közs. aljegyző
11. Balassa Ferenc Bikal körjegyző alapító tag
12. Dörmer György Bikal földm. alapító tag
13. Czeller János Bikal földm.  
14. Golubán Lajos Bikal korcsmáros  
15. Steiner János Bikal földmíves  
16. ifj. Schvarcz Pál Bikal asztalos  
17. Mühlbert György Bikal földmíves  
18. Sziber Frigyes Bikal földmíves  
19. Hambuch József Bikal kovács választ.póttag
20. Bayer Péter Bikal kereskedő választ.póttag
21. Weisz János Bikal kőmíves választ.póttag
22. Steiner Ádám Bikal földm. választ.póttag
23. Czart Ádám Bikal földm. alapító tag
24. ifj. Knőzel Péter Bikal földm. alapító tag
25. Borkó József Bikal uras, kertész alapító tag
26. Mühlbert János Bikal földm. alapító tag
27. Winterverber György Bikal földm. alapító tag
28. Golubán Antal Bikal földm. alapító tag
29. Lehmann Gáspár Bikal földm. alapító tag
30. Golyák Antal Bikal földm. alapító tag
31. Cziegenheim Miklós Bikal földm. alapító tag
32. Schvarcz János Bikal korcsmáros alapító tag
33. Kronvald György Bikal földmíves alapító tag
34. Zulauf István Bikal kőmíves alapító tag
35. Reitinger János Bikal földmíves alapító tag
36. Bogyay István Bikal cipész alapító tag
37. Kraft János Bikal földmíves alapító tag
38. ifj. Steiner János Bikal földmíves alapító tag
39. Mercz András Bikal földmíves alapító tag
40. Maisch György Bikal földmíves alapító tag
41. ifj. Nagel János Bikal földmíves alapító tag
42. Frosch Ferenc Bikal mészáros alapító tag
43. Czulauf Henrik Bikal földmíves alapító tag

Bikal, 1931. évi szeptember hó 6-n.

(BML. Egyesületi alapszabályok gyűjteménye)

IV. Országgyűlési képviselőválasztók 1932. évi névjegyzéke (Bikal)

1. Albrecht János (1879) kőműves, 2. Albrecht Jánosné Schvarcz Anna (1880) háztartás, 3. Allinger Gáspár (1888) földműves, 4. Allinger Gáspárné Allinger Kriszti háztartás, 5. Allinger Henrik (1896) földműves, 6. Allinger Henrikné Mühlbert Margit (1899) háztartás, 7. Allinger Jakab (1865) földműves, 8. Allinger János (1868) földműves, 9. Allinger Jánosné Thoran Erzsébet (1871) háztartás, 10. Altvater Konrád (1873) napszámos, 11. Árndt Miklós (1883) kőműves, 12. Arndt Miklósné Rausch Erzsébet (1888) háztartás, 13. Balassa Ferenc (1875) körjegyző, 14. Balassa Ferencné Kletzár Paula (1875) háztartás, 15. Bali János (1894) molnár, 16. Bali János Schilli Anna (1900) háztartás, 17. özv. Bali Józsefné Tombi Katalin (1878) háztartás, 18. Bayer Péter (1889) szatócs, 19. Bayer Péterné Donner Teréz (1893) háztartás, 20. Benkovics János (1862) parádéskocsis, 21. Bieber János (1890) földműves, 22. Bieber Jánosné Baumgartner Teréz (1894) háztartás, 23. Binder Henrik (1887) kovács, 24. Bindervald Henrik (1870) földműves, 25. Blázsek István (1864) földműves, 26. Blázsek Istvánné May Anna Mária háztartás, 27. Blázsek József (1879) szabó, 28. Blázsek Józsefné Albrecht Teréz (1884) háztartás, 29. özv. Bogyay Gáspárné Rein Mária (1874) háztartás, 30. Bogyay István (1901) cipész, 31. Bogyay János (1897) földműves, 32. Bogyay Jánosné Schtóber Éva (1901) háztartás, 33. Bogyay Mária (1895) háztartás, 34. Borkó József (1898) urod.kertész, 35. Borkó Józsefné Schiffai Krisztina (1901) háztartás, 36. Brunner János (1894) tanító, 37. Bruszt János (1859) földműves, 38. Czeller János (1880) földműves, 39. Czeller Jánosné Szantner Éva (1878) háztartás, 40. Czeller József (1901) földműves, 41. Dörmer György (1879) földműves, 42. Dörmer Györgyné Ruck Erzsébet (1884) háztartás, 43. ifj. Dörmer György (1892) földműves, 44. Dörmer György (1863) földműves, 45. Dörmer Györgyné Sterner Anna (1871) háztartás, 46. Dörmer Henrik (1881) földműves, 47. Dörmer Jakab (1890) földműves, 48. Dörmer Jakabné Schmidt Erzsébet (1891) háztartás, 49. Dörmer János (1875) földműves, 50. Dörmer János (1904) kisbirt., 51. Drexler Fülöp (1862) földműves, 52. Felnágel János (1877) földműves, 53. Fischer Józser (1871) földműves, 54. Frei Henrik (1876) földműves, 55. Frei János (1878) földműves, 56. Frei János (1906) kisbirt., 57. Friedrich János (1899) földműves, 58. Frosch ferenc (1877) földműves, 59. Frosch Ferencné Trapp Margit (1876) háztartás, 60. Fuchs Péter (1875) földműves, 61. Fuchs Péterné Allinger Erzsébet (1876) háztartás, 62. Csertner György (1874) kőműves, 63. Csertner Györgyné Mühlbert Katalin (1879) háztartás, 64. Csertner György (1901) kőműves s., 65. Gerber János (1864) asztalos, 66. ifj. Gerber János (1890) asztalos, 67. Gerber Jánosné Gebhardt Anna (1899) háztartás, 68. Goják Antal (1869) napszámos, 69. Golubán Antal (1899) földműves, 70. özv. Golubán Jánosné Rohán Rozália (1868) háztartás, 71. Golubán József (1866) földműves, 72. Golubán József (1905) kisbirt., 73. Golubán Józsefné Lisicza Rozália (1884) háztartás, 74. Golubán Lajos (1890) ács, 75. Gosz Ádám (1865) földműves, 76. Gosz János (1862) földműves, 77. Gőbel Henrik (1898) földműves, 78. Gőbel Henrik (1864) földműves, 79. Gőbel János (1891) ács, 80. Göttlinger István (1892) földműves, 81. Göttlinger Mátyás (1863) földműves, 82. Gráf Adolf (1884) ág. ev. tanító, 83. Gráf Adolfné Gronvald Erzsébet (1890) háztartás, 84. Hambuch József (1891) kovács, 85. Hambuch Józsefné Schneidler Erzsébet (1900) háztartás, 86. Hanzel István (1884) földműves, 87. Hánzel János (1888) napszámos, 88. Heinek Frigyes (1879) földműves, 89. ifj. Heinek Frigyes (1902) földműves, 90. Heinek Henrik (1872) földműves, 91. Heinek Henrikné Lamm Magdolna (1879) háztartás, 92. Heinek János (1874) földműves, 93. Heinek János (1898) földműves, 94. Hild Gáspár (1881) földműves, 95. Hild Gáspár (1895) földműves, 96. Hild János (1895) napszámos, 97. Hitzl Henrik (1891) földműves, 98. Hollenbach Konrád (1886) kőműves, 99. Jurisits János (1859) földműves, 100. Kaiser János (1893) földműves, 101. Kaiser Jánosné Krehling Katalin (1860) háztartás, 102. Karl Kristóf (1871) pásztor, 103. Kaszonics Imre (1896) földműves, 104. Kaszonics János (1880) földműves, 105. Kaszonics Jánosné Horváth Erzsébet (1888) háztartás, 106. Keim János (1875) napszámos, 107. Keim János (1882) földműves, 108. Keim János (1861) földműves, 109. Keim Jánosné Deckmann Regina (1871) háztartás, 110. Kéhl Péter (1863) napszámos, 111. Kéhl Péter (1898) napszámos, 112. Kiss György (1881) földműves, 113. Kiss Györgyné Deák Katalin (1892) háztartás, 114. Kiss Mátyás (1884) szabó, 115. Kiss Mátyásné Schmidt Teréz (1890) háztartás, 116. Kniesz Ádám (1868) szabó, 117. ifj. Kniesz Ádám (1892) földműves, 118. Kniesz Ádám (1865) földműves, 119. id. Kniesz Ádám (1901) földműves, 120. Kniesz Ádámné Nagel Regina (1871) háztartás, 121. ifj. Kniesz György (1875) földműves, 122. Kniesz György (1874) földműves, 123. Kniesz György (1903) kisbirt., 124. Kniesz Györgyné Winterberger Erzsébet (1877) háztartás, 125. Kniesz Henrik (1902) kisbirt., 126. Kniesz Henrik (1906) földműves, 127. Kniesz Henrik (1864) földműves, 128. Kniesz Henrikné Parcz Katalin (1871) háztartás, 129. Kniesz János (1862) földműves, 130. Kniesz Jánosné Schönfeld Katalin (1864) háztartás, 131. Kniesz János (1892) napszámos, 132. Kniesz János (1895) molnár, 133. özv. Kniesz Jánosné Kniesz Erzsébet (1892) háztartás, 134. Kniesz János (1863) földműves, 135. Kniesz Péter (1868) földműves, 136. Kniesz Péter (1879) földműves, 137. Kniesz Péterné Keim Erzsébet (1883) háztartás, 138. Knőzel János (1890) földműves, 139. Knőzel Jánosné Allinger Regina (1893) háztartás, 140. Knőzel Péter (1885) földműves, 141. Knőzel Péter (1906) kisbirt., 142. Knőzel Péterné Hild Zsuzsanna (1888) háztartás, 143. Kósa József (1885) r. k. tanító, 144. Kósa Józsefné Zajgha Mária (1892) postamester, 145. Kovácsovics Antal (1876) földműves, 146. Kovácsovics Antalné Orbán Anna (1879) háztartás, 147. Kőnig Henrik (1859) ny. MÁV-munkás, 148. Kőnig Henrikné Brun Anna (1863) háztartás, 149. Kraft János (1895) zenész, 150. Kraehling János (1872) földműves, 151. Krćhling Jánosné Heinek Erzsébet (1875) háztartás, 152. özv. Krisztinkovich Béláné Bokor Mária (1895) kjző. özvegye, 153. Kronvád György (1881) napszámos, 154. Kronváld János (1883) földműves, 155. özv. Kuszter Jánosné Wéber Erzsébet (1885) háztartás, 156. Lamm Miklós (1894) földműves, 157. Laub Ádám (1903) földműves, 158. Laub Henrik (1868) takács, 159. ifj. Laub Hernik (1896) napszámos, 160. Laub Henrikné Kniesz Annamária (1899) háztartás, 161. Laub János (1894) bapt. prédikátor, 162. Lécz István (1877) földműves, 163. Léhmann Gáspár (1899) földműves, 164. Léhmann János (1898) földműves, 165. Lőbl Ádám (1893) földműves, 166. Lőbl Ádámné Schaedl Erzsébet (1895) háztartás, 167. Lőbl Konrád (1870) napszámos, 168. Maisch Ádám (1871) földműves, 169. Maisch Ádámné Winterverber Anna (1882) háztartás, 170. ifj. Maisch ádám (1901) földműves, 171. Maisch György (1905) kisbirt., 172. özv. Maixner Jánosné Szily Katalain (1870) háztartás, 173. Márkus Antalné Hambuch Margit (1889) napszámos, 174. Maercz András (1905) kisbirt., 175. Maerc György (1886) földműves, 176. Meng Henrik (1885) földműves, 177. Meng Konrádné Skriba Katalin (1894) háztartás, 178. Merklinger Antal (1878) asztalos, 179. Merklinger Antalné Wenczler Margit (1879) háztartás, 180. Mestrovics Mátyás (1893) földműves, 181. Mindszenti Vilmos (1880) r. k. plébános, 182. Motil János (1904) segédjegyző, 183. Mózes József (1892) földműves, 184. Mühlbert Gáspár (1864) földműves, 185. Mühlbert Gáspárné Keim Katalin (1870) háztartás, 186. Mühlbert György (1875) földműves, 187. ifj. Mühlbert György (1901) földműves, 188. Mühlbert Henrik (1862) földműves, 189. Mühlbert Henrik (1898) borbély, 190. Mühlbert Jakab (1899) földműves, 191. Mühlbert János (1905) kisbirt., 192. Mühlbert János (1893) földműves, 193. Mühlbert János (1875) földműves, 194. ifj. Mühlbert János (1900) földműves, 195. Mühlbert János (1896) kőműves, 196. Mühlbert Márton (1868) napszámos, 197. Nágel János (1875) földműves, 198. Nágel Jánosné Knőzel Margit (1880) háztartás, 199. ifj. Nágel János (1901) földműves, 200. Perler Jánosné Maixner Elvira (1893) háztartás, 201. Pesti János (1880) földműves, 202. Pesti Jánosné Blatt Margit (1886) háztartás, 203. Pflug Jánosné Walter Erzsébet (1894) közs. szülésznő, 204. Plész János (1883) földműves, 205. Plész Vilmos (1885) földműves, 206. ifj. Pribanics József (1907) kisbirt., 207. Pribácsi József (1867) földműves, 208. Pribánics Józsefné Molnár Erzsébet (1872) háztartás, 209. Puchert Henrik (1870) földműves, 210. Puchert Péter (1899) földműves, 211. br. Puchner Antal (1893) nagybirtokos, 212. br. Puchner Károlyné gr. Nicky Xavéra (1868) nagybirtokos, 213. br. Puchner Károly (1897) nagybirtokos, 214. v. Radó Györgyné Trunk Mária (1874) háztartás, 215. Rauch János (1892) napszámos, 216. Rausch János (1868) földműves, 217. Rausch Jánosné Wigand Margit (1872) háztartás, 218. Rausch Péter (1894) földműves, 219. Reiber Henrik (1876) földműves, 220. Reiber Hernrikné Kraehling Krisztina (1878) háztartás, 221. özv. Reitinger Jánosné Winterverber Katalin (1889) háztartás, 222. Rothermel János (1861) földműves, 223. ifj. Rothermel János (1890) földműves, 224. Ruff János (1864) földműves, 225. ifj. Ruff János (1888) földműves, 226. Rück János (1883) földműves, 227. Rück Jánosné Gosz Erzsébet (1892) háztartás, 228. Skriba Henrik (1899) földműves, 229. Spiegel István (1862) földműves, 230. Steiner Ádám (1900) földműves, 231. Steiner Ádám (1872) földműves, 232. Steiner Henrik (1893) földműves, 233. Steiner István (1861) földműves, 234. Steiner István (1898) földműves, 235. Steiner Istvánné Winterverber Erzsébet (1864) háztartás, 236. Steiner Jakab (1859) földműves, 237. ifj. Steiner Jakab (1885) földműves, 238. Steiner Jakabné Birich Erzsébet (1892) háztartás, 239. Steiner János (1898) földműves, 240. Sterner Gáspár (1870) földműves, 241. özv. Sterner Jánosné Wéber Anna (1874) háztartás, 242. Stieb Jakab (1869) földműves, 243. Stieb Jakab (1878) földműves, 244. Stieb Jakabné Kirch Erzsébet (1882) háztartás, 245. Stieb János (1877) földműves, 246. ifj. Stork Konrád (1896) bognár, 247. Stork Konrádné Hollenbach Katalin (1900) háztartás, 248. Schćdl Henrik (1866) köteles, 249. Schilli József (1870) szíjgyártó, 250. Schilli Józsefné Dorn Katalin (1877) háztartás, 251. Schleier Henrik (1877) kötélgyártó, 252. ifj. Schleier Henrik (1884) földműves, 253. Schleyer Jakab (1894) borbély, 254. Schleier Péter (1882) kisbirt., 255. Schmidt János (1886) földműves, 256. Schmidt Jánosné Kratz Erzsébet (1893) háztartás, 257. Schmidt János (1892) földműves, 258. Schulteisz János (1881) napszámos, 259. Schuszter Árpád (1886) ny. adóügyi jegyző, 260. Schvarcz Ferenc (1890) kádár, 261. ifj. Schwarcz János (1904) vendéglős, 262. Schvarcz János (1872) korcsmáros, 263. ifj. Schwarcz Pál (1904) asztalos, 264. Schvarcz Pál (1877) asztalos, 265. Schvarcz Pálné Klics Karolin (1879) háztartás, 266. Szak Henrik (1875) napszámos, 267. ifj. Szekeres József (1898) molnár s., 268. Szieber Frigyes (1889) földműves, 269. Szieber Frigyesné Blázsek Mária (1893) háztartás, 270. Szieber János (1903) kisbirt., 271. Szommer György (1902) földműves, 272. özv. Szommer Péterné Rück Katalin (1880) háztartás, 273. Takács Flórián (1895) földműves, 274. Takács János (1859) földműves, 275. Takács József (1890) tojáskereskedő, 276. Taub Mihály (1899) g. cseléd, 277. Thorau Henrik (1866) kőműves, 278. Thorau Henrik János (1866) kőműves, 279. Thorau Hernik Jánosné Léb Erzsébet (1871) háztartás, 280. Thorau István (1874) földműves, 281. Thorau Istvánné Sterner Zsuzsanna (1879) háztartás, 282. Thorau János (1878) kisbirt., 283. Thorau Péter (1899) asztalos, 284. Tiringer Fülöp (1870) pásztor, 285. Tiringer György (1867) kőműves, 286. Tiringer Györgyné Fridrich Margit (1871) háztartás, 287. özv. Todenber Jánosné Gerber Erzsébet (1872) háztartás, 288. Trapp János (1875) földműves, 289. Trapp Jánosné Dörmer Erzsébet (1879) háztartás, 290. Vusits Antal (1884) vendéglős, 291. Vusits Antalné Unger Berta (1884) háztartás, 292. Wagner Hernik (1899) szabó, 293.( Wágner János (1877) földműves, 294. Weich György (1895) földműves, 295. Weich János (1900) földműves, 296. Weich János (1876) földműves, 297. Weich Jánosné Kardos Éva (1895) háztartás, 298. Weich Miklós (1850) földműves, 299. Weich Péter (1873) földműves, 300. Weich Péterné Weich Teréz (1874) háztartás, 301. Weisz István (1894) kőműves, 302. Weisz János (1903) molnár, 303. Werczel György (1870) földműves, 304. Wigand János (1891) földműves, 305. Wigand Péterné Heinek Erzsébet (1868) háztartás, 306. Wild Jánosné Rauch Regina (1886) háztartás, 307. Winterverber György (1859) földműves, 308. Winterverber György (1903) kisbirt., 309. Winterverber Henrik (1856) földműves, 310. ifj. Winterverber Henrik (1880) földműves, 311. Winterverber Istvánné Stieb Margit (1893) háztartás, 312. Winterverber János (1892) földműves, 313. Zarth Ádám (1900) földműves, 314. Zeller Frigyes (1858) elaggott, 315. ifj. Zeller János (1906) kisbirt., 316. Zeller Józsefné Schilli Mária (1897) háztartás, 317. Ziegenheim György (1904) gazd. cseléd, 318. Ziegenheim Henrik (1899) földműves, 319. Ziegenheim Jánosné Birich Erzsébet (1867) háztartás, 320. Ziegenheim Miklós (1901) földműves, 321. Zulauf Henrik (1869) kovács, 322. ifj. Zulauf Henrik (1900) kovács s., 323. Zulauf István (1868) földműves, 324. Zulauf István (1895) kőműves, 325. Zulauf János (1863) földműves, 326. Zulauf Jánosné Winterverber Erzsébet (1867) háztartás, 327. Zulauf Péter (1901) napszámos

(BML. Baranya vármegye Központi Választmányának iratai)

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet