Előző fejezet Következő fejezet

DR. SZILÁRDFY ZOLTÁN

SZENT GELLÉRT IKONOGRÁFIÁJA A BAROKK KORI GRAFIKÁK TÜKRÉBEN 

 

Szent Gellért vértanú püspök, Szent Benedek-rendi apát ábrázolásának a tudományos kutatáson alapuló teljesség igényével történő összegzése mindez idáig nem készült el. Az ünnepi évforduló alkalmából gondoltam arra, hogy néhány jellegzetes, eddig még ismeretlen barokk rézmetszet tükrében mutatom ki a magyarság e kiváló apostolának azon ikonográfiái típusait, amelyek kilenc évszázadon át a művészet különböző műfajaiban a vele kapcsolatos témákat motiválták.

Kutatásaim során az eddig legkorábbra datálható barokk ikonográfai ábrázolást az első magyar nyelvű nyomtatásban megjelent katolikus biblia címlapján találtam, ahol a Patrona Hungariae akkori pénzeken szereplő típusa foglal helyet, jobbja felől a nemzet három legjelesebb püspöke, a "laikusok" oldalán pedig a magyar Háromkirályok háromnegyedes képe látható. (1. kép) Káldi György jezsuita fordítása 1626-ban jelent meg Formika Máté bécsi nyomdájában, a pozsonyi Királyi Kamara, Pázmány Péter bíboros és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem költségén. A Szent Biblia címlapján Szent Gellértet rövid szakállal, püspöki ornátusban, pásztorbottal és két dárdával örökítette meg a Bécsben dolgozó mester.

1.kép

Melchior Inchofer Arrnales ecclesiastici Regni Hungariae című művének címlapján az ország koronás címere alatt nemzetünk számos szentjének körében látható Szent Gellért mellképe, jobbjában püspöki pásztorbotot, bal kezében pedig a vértanúság győzelmi pálmáját tartva.1 (2. kép) Ezen a metszeten amelyen az 1644-es dátum olvasható, attribútumai közül a főpapságára és a mártíromságára utaló ezen két jelkép szerepel.

2. kép

Augsburgban 1675 és 1677 között jelent meg Aegidius Ranbeck Calendarium Annale Benedictinum. . . című négykötetes műve, amelyben szeptember 24-re jelezve Szent Gellért képmása található.2 (3. kép) Az alig kivehető jelzet, "J. I/r/mbach del. - B.K.f nyilván augsburgi művészek nevét rejti. E korai ábrázoláson Gellért, mint a Napbaöltözött Asszony tisztelője, akiről 1015-ben a székesfehérvári királyi bazilika búcsúnapján Szent István jelenlétében nagysikerű ünnepi prédikációját tartotta. A metszet templombelsőt mutat, ahol az oltár előtt Szent Gellért bencés habitusban tömjénezi a Boldogasszony szobrát, bal kezében itt is a vértanúi győzelem pálmája, mögötte püspöki mitra, az ablakon át pedig vértanúságának jelenete látszik: a megkövezés, a végső "kegyelemdöfés", szívének lándzsával történt átszúrása. Az alá írt latin szöveg a Szűz Máriát tisztelő Gellértet magasztalja.

3. kép

A salzburgi Szent Péter apátság kiadványa 1668-ból az Annus Mariano Benedictinus sive Sancti illustres ordinis D. Benedicti címmel két kötetben megjelent, összefűzött háromszázhatvanöt, az esztendő minden napjára való rézmetszetű szentkép sorozat, amelyet a 16. századtól kezdve a Mária kongregációk ájtatossági gyakorlatában havonta cseréltek, illetve összejöveteleiken kisorsoltak. Szent Gellért napjára emblemaíikus keretbe foglalva ismét a Máriát tisztelő püspököt látjuk, amint két klerikus kíséretében térden állva hódol a Szüzanya előtt. (4. kép)

4. kép

A kép alá írt latin szövegből kitűnik az erénygyakorlat, amely Szent Gellért példájára napi könyörgés az ellenségeinkért, ugyanakkor pedig az általános imaszándék: Pro regno Hungariae, vagyis Magyarországért. A metszet hátoldalán Szent Gellért életének rövid foglalata olvasható. A latin szöveg Marosvár egykori püspökét Velence és Pannónia protomartyrjának nevezi.

5. kép

A jézustársasági Hevenesi Gábor nagyszombati nyomdájukban jelentette meg nagyhatású művét Ungaricae Sanctitatis Indicia. . . címmel, amelyben a magyar szentekről és boldogokról 1692-ben J. S. Schott és Hoffmann bécsi rézmetszőkkel ötven képmellékletet csináltatott, amelyek kihatása a szentek ikonográfiájára a róluk készült ábrázolások tekintetében évszázadokig meghatározó volt.3 A Szent Gellértről készült térkép püspöki ornátusban mutatja, jobbján könyvvel, amely a szent püspök irodalmi munkásságára utal, a könyvre helyezett kövek pedig vértanúságának körülményeire emlékeztetnek. Baljában pásztorbotot és lándzsát tart. Itt már ikonográfiái ismertető jegyeinek együttesét látjuk, leszámítva a keresztet, amely csak a 19. század Szent Gellértről készült műalkotásain tűnik fel. E rézmetszet ugyan jelzetlen, mégis stíluskritikai alapon Schottnak tulajdonítom. (5. kép) Ennek nyomán készült az orawkai fatemplom magyar szentek képsorának Szent Gellért ábrázolása 1711-ben. Davide Antonio Fossati a pannonhalmi főapátság refektóriumában 1729-ben készített freskóján Szent Gellért képmását szabadon fogalmazta meg,4 Itt csupán a szakállas arc, valamint az attribútumok - a lándzsa kivételével Schott metszetén már megtalálhatók.

Az Országos Széchényi Könyvtár Aprónyomtatvány tárában lappang egy Szent Gellértről készült rézmetszetű szentkép, amelyet jelzete szerint a kiváló Gottfried Bernhard Göz rajzolata után Johann Andreas Pfeffel augsburgi mester adott ki az 1720-as években. Augsburgban készült 1700 körül egy reprezentatív szentkép, amely Johann Andreas Pfeffel ( 1674 — 1750) kiváló rézmetszői tehetségét dicséri.5 (6. kép) Pfeffel kiadói tevékenységével összekapcsolta Augsburgot Béccsel, így alkalma nyílt több olyan értékes grafikai lap elkészítésére, amelyeken magyarországi megrendelőktől kapott instrukcióknak is megfelelve egészen egyedi műveket alkotott. A sokszorosított grafika legnépszerűbb barokk műfajából, az úgynevezett kis ájtatossági képekből változatos témájú sorozatok számtalan példánya viseli a mester nevének s a kiadás helyének kezdőbetűit, amint e szentképecskén is látható. Az összehasonlító stíluskritika módszerével kiszűrhetők a sablonos műhelymunkák közül az ilyen karakterisztikus ábrázolások, amelyeken a rendkívül gazdag eszmei összefüggések még a 17. századra jellemző emblematikus dekorativitás mértéktartó ízlésével ötvözve jelennek meg. A kép alá írt szöveg tömören utal a kompozíció tematikájára: Szent Gellért Mária tisztelő lelkiségére, amely a Regnum Marianum eszme alapvető meghatározója. Az ábrázolt jelenetek forrása Szent Gellért legendájának mindkét változatában megtalálható. Középen az egyházszervező apostoli király, Szent István együtt látható Szent Gellérttel, az apostolutód püspökkel, akiknek mély barátsága éppen a székesfehérvári István király által alapított Szűz   Mária   (Assumpta)   bazilika   tituláris   ünnepéhez   (augusztus   15.) kapcsolódik, amikor először találkoztak, s ahol az ünnepi szónok Gellért, a Napbaöltözött Asszonyról (Mulier amicta sole) ékesen beszélt, mire a király nagyon megkedvelte őt, majd fiának, Szent Imre hercegnek nevelését is rábízta.

6. kép

Ugyancsak a középkori legenda szerint Gellért "tanítása nyomán a magyar nemzet Krisztus anyjának nevét ki nem ejti, hanem csak Úrnőnek mondja, hisz Pannóniát Szűz Mária családjának nevezte Szent István király". A miniatűr jelenetek közül a baloldali a Gellért által építtetett marosvári Szent György monostor Mária tiszteletére állított oltárát mutatja be, amelyről úgy rendelkezett, hogy az előtte függő ezüst tömjénező tüze ki ne aludjék, ezért külön szolgálatnak kellett gondoskodnia, hogy állandóan szálljon föl az illatos tömjénfüst. A jobboldali miniatűr kompozíció hátterében a később Gellértről nevezett hegy tűnik föl, amelyről a pogány lázadók letaszították, s a Duna partján, mint az ország protomartyrját megkövezték és lándzsával agyonszúrták. így a vértanúságára utaló attribútumai: kő és lándzsa szerepel legtöbb régi ábrázolásán. Gellért és István fölött még a középső mezőben a mennyei víziót, a mártírhalála előtti éjszaka álomlátását jeleníti meg. A Szűzanya szinte egyesíti két jeles tisztelőjét, amint a gyermek Jézust emeli a profilban rátekintő szentek fölé, akik megdicsőülésükben a legnagyobb jutalmat nyerik el: Gellért a vértanúság győzelmi pálmáját, Istvánt pedig a már fölajánlott ország helyett — amire itt a magyar címert égi szférába emelő angyalok találóan utalnak — cserébe a mennyei koronával ékesítik. A katolikus restauráció ezen aktuális szemléletét a Gellért Legenda történeti mozzanataival ilyen találékonyan összehangolni a még fatal rézmetsző és rajzoló művész nyilván Karner Egyed bencés főapát hatására tudta, akivel a századfordulón a pannonhalmi főapátság jubileumi emléklapja megrendelésekor került kapcsolatba.

A vértanúság jelenete a már bemutatott rézmetszetek miniatűr jelenetei között szerepel, a monumentális művészetben viszont a Zala megyei Kiskomárom (ma Zalakomár) plébánia templomának mennyezetfreskóján egy nagyszabású történelmi téma részeként jelenik meg. Dorffmaister István sajátos kompozícióját 1793-ban festette.6 Kortársa Schaller István a Komárom megyei Fuss (Trávnik) templomának oltárképén a magyar szentkirályok mellett a bencés szentek között Gellértet is megfestette 1762ben.7 Amikor magyar szentek társaságában különösebb ismertetőjegy nélkül, püspöki ornátusban látunk szenteket, azok többnyire a pannóniai Szent Márton, illetve Szent Adalbert alakját ábrázolják, ugyanis a török idők után Szent Gellért kultusza inkább csak szerzetes rendjére, a Csanád egyházmegyére, valamint szülővárosára, Velencére szorítkozott, beleértve a kisszámú tiszteletére szentelt templomot vagy kápolnát. Szent Gellért barokk szobrainak számbavétele még várat magára. A katolikus restauráció során Szent István és főleg Szent Imre kultuszának sarjadéka lett a Szent Gellért tisztelet, amely különösen az oltárkompozíciókban nyert művészi formát. Ilyen például az ozorai Szent István király plébániatemplom főoltárának aranyozott, festett faszobra, ahol a koronafólajánlás oltárképénél kétoldalt Szent Gellért és Szent Imre herceg áll őrt. A Buda-krisztinavárosi plébániatemplom Nepomuki Szent János oltárának faszobrait Dunaiszky Lőrinc alkotta klasszicista stílusban a 19. század második évtizedében. Az attribútumok továbbra is a könyv a kövekkel és a pásztorbot.8

Szász Gyula szobrászművész 1881-ben Szent Gellért ideiglenes sírtemploma helyén épült tabáni Szent Katalin templom homlokzatán Gellért kőszobra kezébe a kereszt jelképét adta.9 Itt az ikonográfai attribútum a vértanúság pálmája mellett egy addig még nem alkalmazott jelképpel, a kereszttel gazdagodik. A keresztény ókorban a mártír szentek ábrázolásánál szívesen alkalmazták a keresztet, ami itt, mint a hithirdetés és egyházszervezés szimbóluma fogható föl. Ez a motívum azért is fontos, mert 1901-ben, amikor a magyar kereszténység 900 éves jubileumát tartották, tervbe vették, hogy a vértanú püspök impozáns szobrát a róla elnevezett sziklás hegy oldalán állítsák fel. Buda panorámájának nélkülözhetetlen tartozéka Jankovits Gyula pomázi művész alkotása, ami 1904-re 100 000 korona értékben elkészült. A szobor lábazatán a Gellértre figyelő ősmagyar figurája térdel. Lejjebb pedig a vízesés az államalapításkor Európában még "újszülött" nemzet vízkeresztségre emlékeztet. Mégis a kompozíció legföltűnőbb motívuma Szent Gellért jobbjában a magasra emelt kereszt. Ez ihlette meg századunkban Magyar Bálint költőt a "Felmutat égbe Szent Gellért keresztje" kezdetű közismert templomi ének szerzőjét. A hatalmas bronzszobor gipszből készült modellettójáról egy korabeli fényképet őrzök, amelyet maga a mester ajándékozott Pomázon a részéről nagyrabecsült friss diplomás iparművésznek, Szalai Margitnak, aki az édesanyám volt.10 (7. kép) A monumentális emlékművet találóan jellemezte 1980-ban II. János Pál pápa Szent Gellért születésének millenniumára küldött levelében: "Szent Gellért szerzetes, apostol és vértanú szobra ott áll fővárosotok közepén a Duna fólött, és magasra emelt keresztjével ma is erre hív: Legyetek a Krisztusba vetett hit és a kereszténység, a testvéri szeretet tanúi saját népetek körében!". A Gellért-hegyi szobor nyomán a jellegzetes kereszt attribútum föltűnik még a pesti Rókus-kápolna homlokzatán csakúgy, mint Szegeden a püspöki székházat díszítő Ohmann Béla-féle terrakotta szobron 1930-ból. Az esztergomi bazilika főoltárán Pietro Bonani olasz művész 1856-ban úgy mintázta meg Szent Gellért fehér márvány szobrát, amint tanítványa, a kis Imre herceg mesteréhez simul.11 Ettől az alkotástól kezdve szinte attribútummá vált a gyermek Szent Imre alakja Gellért mellett. A budapesti Szent István bazilikában Stróbl Alajos monumentális márványszobrán 1904ből akárcsak, mint a szegedi dóm Szent Gellért oltárának főalakján Krasznai Lajos   1930-ban   ugyanebben   a fölfogásban   á   Szent   Nevelőt Szent Tanítványával együtt ábrázolta.

7. kép

Az a kevés festmény, amely templomokban falon, illetve oltárképeken . ránk maradt, ugyancsak metszetek nyomán készült, amint Gellért középkori ikonográfiája is a Magyar Anjou Legendárium miniatúráit követi, ugyanis életének főbb eseményeit igen dekoratív előadásmódban már ott megtaláljuk.12 Külön is figyelmet érdemel Marosvár püspöki székhelyét egy falusi plébániatemplommal megörökítő egykori Német-Csanád vagy Őscsanád főoltára, amelynek olajképe Szent Gellért megdicsőülését jeleníti meg, a földi szféra pedig a Dunával kettéválasztott Pest-Budát a vértanúság eseményével.

Szent István király az anyai unokatestvérét, Doboka fiát Csanádot a marosvári Ajtony legyőzése után azzal jutalmazta, hogy Marosvár nevét Csanádvárra változtatván, Csanádot nevezte ki az új megye ispánjának, akiről a vármegye nevét kapta s az 1030-ban alapított csanádi püspökség címében máig tovább él. Az egykori Csanád vármegye címerét 1761-ben Mária Terézia adományozta s ekkorra vált Szent Gellértnek — a már eddig ismertetett ikonográfiái attribútumaival ékes — alakja heraldikai motívummá. A körpajzs kék mezejében középen zöld talajon fekete cipőben áll a megye első püspöke bíborral hímzett aranypalástban, albában, stólával, arany glóriás fején püspöksüveg. Jobbjában a vértanúságára utaló lándzsa és pálma, bal kezével pedig pásztorbotjára támaszkodik. A háttérben a sziklás Gellért-hegy s a Duna vize látszik a régi Tabán tornyos részletképével.13 A makói József Attila Múzeum történeti gyűjteményében őrzik a vármegye festett selyemzászlóját 1828-as dátummal. A címerképet copf stílusú arany babérkoszorú keretezi fönt szalagcsokorral, alul pedig stilizált bőségszarukkal díszítve. (8. kép) Kőszeghy László püspök előterjesztésére I. Ferenc apostoli király a csanádi székeskáptalan tagjai számára vörös szalagon függő arany: csillag viselését engedélyezte. A díszjelvény miniatűr zománcképe Szent Gellért mártíromságát ábrázolja.14

8. kép

Az ikonográfia motiválója mindig a szent tisztelete, amelyet a megdicsőülés fényében szemlélt ereklyekultusz inspirál. Szent Gellért hagyatékának, főként pedig földi maradványainak hányatott sorsa után a török hódoltság befejeztével a szent vértanú püspök kultusza, mint főnixmadár, megifjodva támadt föl hamvaiból. Az egykori ideigíeoes síron, amely a mai tabáni plébániatemplom helyén álló kicsiny Szűz Mária templomban volt, már együtt voltak a szent holttestén kívül azok a másodlagos ereklyék is, amelyek Gellért középkori tiszteletét szították. Amikor 1053 körül az általa alapított csanádi Boldogasszony bencés apátság templomában helyezték el örök nyugalomra, kőkoporsójára terítették azt a csuklyás szerzetesruhát és teveszőrből készült gallért, amelyben vértanúságot szenvedett, továbbá itt őrizték azt a követ, amelyen fejét összezúzták, azonkívül vezeklő ostorát és vasövét, s végűl egy edényt a szent összegyűjtött vérével. A már említett szikladarab, amelyen fejét összezúzták, s amelyről a Duna habjai sokáig nem tudták lemosni Gellért vérnyomait, a sírtemplom alapkövéül szolgált.15 Szent Gellért ereklyéinek már az Anjou-korban történt szétszóródása és vándorlása figyelemmel kísérhető a vele foglalkozó szakirodalomból. Relikviái szinte kivétel nélkül visszakerültek Itáliába, kiváltképp Velencébe és Muranóba, ahol származása miatt szentté avatása óta tisztelete folyamatosan virágzott. A múlt század közepe táján indult meg hazai részről az a törekvés, miszerint a 16. század első negyedéig buzgón tisztelt ereklyékből legalább néhány jelentősebb darab visszakerülhessen az országba. Elsőként Simor János akkor még győri püspök - 1865-ben kapott Velence pátriárkájától egy nagyobb csontrészt amelyet aztán maga is dismembráltatott templomok számára.16 Tudomásom szerint, mint esztergomi bíboros érsek a.Vatikánba is juttatott a jelentős magyar szentek ereklyéivel együtt egy részecskét Szent Gellért csontjából az akkor rnár hírneves esztergomi tervezőművésznek, az aradi Lippert József által készített aranyozott ezüsttartóban, amelyen Szent Gellért miniatűr szobrocskája is helyet kapott csakúgy, mint a szintén Lippert művészetét dicsérő, 1862-ben készült Szent Jobb ereklyetartón. Szent Gellért püspök-utódai közül Csajághy Sándor Glattfelder Gyula és Gyulay Endre kapott vissza egyházmegyéje részére jeles csontereklyéket, a két utóbbi lábcsontot muranói üveg ereklyetartóban a szegedi dóm székesegyház áldozati oltárába helyezték, ahol püspöki insigniák között kivilágítva láthatók. (9. kép) A csanádi püspökség alapításának 900. évfordulójára (1930) ajándékozott szárkapocscsont művészi ereklyetartója jobb kezet mutat.17 Esztergomban a Főszékesegyházi Kincstár őrzi egy Bécsben készült üveghengeres ereklyetartóban — amelyet a bazilika felszentelésére 1856-ban Sczitovszky János hercegprímás csináltatott — Szent Gellért combcsontját18 (9. kép: középső)

9. kép

Prímási pecséttel ellátott az a hordozható ovális fémkapszulába foglalt négy kis csontereklye, ahol Szent Gellért relikviája fölött Szent Imre, alatta pedig Szent Erzsébet és Margit nevével jelzett szalagok utalnak a többi magyar szent becses maradványaira. (10. kép) A ritkaságnak számító magyar szent ereklye az utóbbi évek műkereskedelméből került hozzám.

10. kép
11. kép

Nyilván Szent Gellért ruhaereklyéinek tisztelete indította a középkorban a pesti szabók céhbe tömörült tagjait, hogy patrónusukká válasszák. Budán a mai Rudas fürdő közelében épült Szent Gellért plébániatemplomot a betegek és nyomorékok ezrei kereték föl, akik a Gellért-hegy sziklái alól csörgedező gyógyforrások medrében kerestek gyógyulást.19 A betegeket oltalmazó Gellért püspököt különösen hasznosnak tartották pestises időkben segítségül hívni, amit fogadalmi képek és hálából fölfüggesztett votív ajándékok sorával fejeztek ki a hálás hívek.20

Gellért bölcsességéről, atyai szívéről tanúskodik a Symphonia Ungarorum ismert jelenete: ugyanis éjszakai szállásán egy kenyérsütéshez készülő, kézimalmán gabonát őrölgető szolgáló magyar nótájának hangjára ébredt föl. A dallamot szépnek, különösnek találta, a lányt pedig jókedvvel végzett munkájáért megjutalmazta. Bálint Sándornak, a magyar szakrális népélet legkiválóbb kutatójának meglátása szerint így lett Szent Gellért népköltészetünk első hírmondója, s amint egy személyes, baráti beszélgetésünk alkalmából kifejtette: mivel Szent Gellért már a ll. században olyan kifinomult kulturérzékkel rendelkezett, hogy felfigyelt egy magyar népdal szépségére, ezért nem lehet más patrónusa az etnográfia tudományának, illetve a néprajz művelőinek, mint Gellért, az ősmagyar nép Krisztushoz térítő apostola.21

 

JEGYZETEK

  1. Inchofer, Melchior: Annales Ecclesiastici Regni Hungariae, Romae, 1644.I.
  2. Ranbeck, Aegidius: Calendarium Annuale Benedictinum.. Augsburg, 1677. III.
  3. Hevenesi, Gabriel: Ungaricae Sanctitatis Indicia...Tyrnaviae,1692. (Régi Magyar Szentség Avagy: Magyar-Ország Bóldog emlékezetű ötven Szenteinek, és Bóldoginak le-képzett élete, kik Szt. István Király idejében Magyar-Országban váltanak. Avagy: A Római Széken, avagy élő embertől nem említhető régiek egyenlő értelméből, avagy szava hitt Históricusoknak írásiból Szentek közé számláitattak. Most pedig az idvözült Szentekhez illendő tiszteletnek buzgóbb geriesztésére a' világ eleiben tétetnek. Nagyszombatban, 1695. pag. 51.)
  4. Galavics Géza: A pannonhalmi apátság barokk kerengője. In: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. Pannonhalma, 1996. II. 86, 26. Kép.
  5. Szilárdfy Zoltán: A magánáhítat szentképei a szerző gyűjteményéből 1. 17-18. század. Néprajzi Tanszék, Szeged, 1995. 62, 460. kép,
  6. Kostyál László: Dorffinaister Zalában.In: Művészettörténeti Értesítő. Akadémiai Kiadó, Bp.,1995. 230, 18. Kép.
  7. Garas Klára: Magyarországi festészet a 18. században. Akadémiai Kiadó, Bp., 1955. 170.
  8. Schoen Arnold: A Budapest-Krisztinavárosi templom. Bp., 1916. 60-61.
  9. Horler Miklós: Budapest műemlékei. I. Akadémiai Kiadó, Bp., 1955. 712 — 713.,
  10. Szilárdfy Zoltán: A budapesti Szent Gellért szobor és alkotója. In: Új Ember, katolikus hetilap. 1984. szeptember; Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Bp., 1939. 85.
  11. Cséfalvay Pál: Az Esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum. Helikon Kiadó, Bp., 1992. 15. és kép
  12. Tarczai György: Az Árpádház szentjei. Szent István Társulat, Bp., 1930. 65, 66.kép
  13. Csáky Imre : A Magyar Királyság vármegyéinek címerei a 18 — 19. században. Corvina Kiadó, Bp., 92.
  14. Kiss János — Sziklay János: A katholikus Magyarország II. Szent István Társulat, Bp., 1902. 900 — 901. kép
  15. Ipolyi Arnold: Magyar ereklyék. Pest, 1862. 124, 4. jegyzet. In: Archaeológiai Közlemények. III.
  16. Karácsonyi János : Szent Gellért, Csanádi püspök élete és művei. Szent István Társulat, Bp., 1887. 187.
  17. Juhász Kálmán: Szent Gellért. Szeged, 1946. 23.
  18. Lepold Antal: Az Esztergomi Székesegyház ereklyéi. In: Katolikus almanach, Szent István Társulat, Bp., 1927. 566.
  19. Rédey Dezső: Tabán és a 900 éves tabáni plébánia. Bp., 1939. 13.
  20. Rupp Jakab: Buda-Pest és környékének helyrajzi története. Pest, 1868. 165.
  21. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. II. Szent István Társulat, Bp.,1977. 297.

 

KÉPALÁÍRÁSOK

  1. Szent Gellért Káldi György bibliájának címoldalán. Bécs, 1626. Rézmetszet
  2. Szent Gellért Inchofer Menyhért magyar egyháztörténeti müvének címlapján. Róma, 1644. Rézmetszet.
  3. Aegidius Ranbeck bencés kalendáriumának melléklete. Augsburg, 1644. Rézmetszet.
  4. Szent Gellért a salzburgi Szent Péter Apátságnak a Mária-tisztelő bencés szentek kalendáriumi szentkép sorozatában. Salzburg, 1668. Rézmetszet
  5. J. S. Schott: Szent Gellért. Illusztráció Hevenesi Gábor Ungaricae Sanctitatis Indicia... című művéből. Nagyszombat, 1692. Rézmetszet
  6. Johann Andreas Pfeffel: Szent Gellért Szent István királlyal. Szentkép Augsburg, 1700 körül. Rézmetszet
  7. Jankovits Gyula: Szent Gellért. A Gellért-hegyi szobor gipsz modellettójának egykorú fényképe. Budapest, 1904.
  8. Szent Gellért Csanád vármegye címerében a vármegye zászlóján, 1828. Makó, József Attila Múzeum
  9. Szent Gellért csontereklyéi. Az esztergomi bazilika ereklyéjét a szegedi fogadalmi templom két ereklyéje fogja közre
  10. Szent Gellért csontszilánkja Árpád-házi szentek ereklyéi között. A szerző tulajdonában

 

  
Előző fejezet Következő fejezet