Előző fejezet Következő fejezet

A kálvária és a stációk

FARKAS SÁNDORNÉ

 

„A kálvária a római katolikus lakosságú települések és kegyhelyek egyik kultikus helye. Az ún. keresztútjárás, a keresztúti ájtatosság gyakorlásának egyik színtere. Legtöbbször hosszúkás alakú, gyepes terület, amelynek két hosszanti oldalán 7–7, összesen tehát 14 stáció helyezkedik el, a bejárattal ellentétes végén pedig rendszerint magaslaton Krisztus és a két lator ke­resztjei állnak. A keresztény ember, ha erre jár, legalább jelképesen járja végig Krisztus szenvedéseinek útját a pilátusi ítélettől a sírba tételig.” (Ma­gyar Néprajzi lexikon)

„A stációk arra emlékeztetik a keresztényeket, miként követték egymást az események villámsebesen és hallatlanul erőszakosan Jézus földi életének utolsó óráiban. A vér és kínszenvedés útja Pilátus ítélőszékétől a Golgotáig vezet: néhány százméternyi kanyargós út, amelyen az elítéltnek végig kel­lett cipelnie keresztjét a katonák gyűrűjében, és az evangélium tanúsága szerint "sok embertől kísérve". Az apostolok elrejtőztek. Csak édesanyja, Mária, János evangélista és Mária Magdolna kísérték végig.” (Új Ember) Az utolsó állomás Jézus és a latrok keresztjei. Az ide vezető stációk számát a 18. században 14-ben rögzítették, a ferences gyakorlat elismerésével.

„Kálvária (a latin calva, koponya szóból): magaslat (hegy) Jeruzsálem falain kívül, a keresztáldozat helye. A szó a Golgota értelmező fordítása: koponyák helye. A Kálvária Jézus idejében a kivégzések (keresztre feszíté­sek) helye volt. Földjében beásva álltak a keresztek függőleges szárai, ezekre húzták föl a vízszintes szárra fölszegezett halálraítélteket.” (Katoli­kus lexikon)

A kálvária a régi stációkkal 1968-ban

A földeáki temető­ben a kápolnához ve­zető út mentén áll a 14 stáció, melyeket 1912-ben emeltek.

1990-ben az egyház, a község és a hívek összefogása eredményeként újították fel az igen rossz álla­potba került építmé­nyeket.

Az új stáció formája

Az alapjukig visszabontották és helyükre betonból kiöntött, hófehérre meszelt oszlopokat állítottak. A munkálatokat Rakonczai János kőműves­mester irányította. Az ő tervei alapján készültek a betonsablonok. A régi stációkat tégláira szedték, a betonelemeket egyenként szállították a teme­tőbe, és helyben állították össze. A régi stációkról származó kőlapokat, melyek az állít­tatók nevét őrzik, az egyik oldalba, az 1990-ben adako­zók nevét őrző táblákat a másik oldalba helyezték.

Keményen dolgoztak az építők
†Rakonczai János, †Vízhánynyó Mátyás,
Simon Gyula, id. Pintér Béla

A stációk bronz dom­borműveit Návay Sándor szobrászművész készítette.

1. stáció
Emeltette 1912.
Hoffmann János plébános
Adományozó 1990.
Sipos Mihály, Bugyi Mária
 
2. stáció
Emeltette 1912. Vass András és neje Gallyas Teréz
Adományozó. 1990.
†Rakoncai József, †Horváth Etelka és gyerekeik
 
3. stáció
Emeltette 1912.
Bugyi István és neje Nagy Viktória
Adományozó 1990.
Ádók Antal, Farkas Viktória
 
4. stáció
Emeltette 1912.
Özv. Rakoncai Mihályné Németh Julianna
Adományozó 1990.
Neparáczki Ferenc Fodor Piroska
 
5. stáció
Emeltette 1912. özv.
Gilinger Jánosné Czene Julianna
Adományozó 1990.
Sipos István plébános
 
6. stáció
Emeltette 1912. özv.
Mészáros Balázsné Rakonczai Veron
Adományozó 1990.
Horváth JánosHarai Julianna
 
7. stáció
Emeltette 1912. Gilinger Pál és neje Udvari Rozália
Adományozó 1990.
Dauda Lajos Bajusz Ilona
 
8. stáció
 Emeltette 1912. özv. Baráth Imréné Bakos Erzsébet és fia Baráth Mihály, Bárdi Ilona
Adományozó 1990
Selmeczi Matild, Selmeczi Gyula
 
9. stáció
Emeltette 1912.
Rakonczai Jánosné Sándor Rozál Adományozó 1990.
Antal János Kurunczi Mária
 
10. stáció
Emeltette  1912. özv. Rakonczai Istvánné Neparáczkí Mária
Adományozó 1990.
Sallai István Kakuja Etelka
 
11. stáció
Emeltette 1912.
Özv. Kurunczi Jánosné Váradi Rozál
Adományozó 1990.
Horváth Istvánné
 
12. stáció
Emeltette 1912.
özv. Bugyi Mátyásné Kovács Katalin
Adományozó 1990.
Rácz János Lele Terézia
 
13. stáció
Emeltette 1912.
Tamasi Ferenc és neje Szántó Viktória
Adományozó 1990.
Kövecs Gézáné
 
14. stáció 
Emeltette 1912.
Az Élőrózsa Füzér Mária Társulat tagjai
Adományozó 1990.
Rózsafüzér Társulat
 
Az út a Kálváriáig – pontosan a templommal egy vonalban

A megújult stációk méltósággal állnak a temető középső útjának két oldalán. Képviselik azt az összefogást, mely megmutatkozott a templom­üvegek cseréjének ügyében is.

A megújított kálvária-domb

Az omladozó Kálvária dombot 2005-ben Katona Pál plébános újraépít­tette, és akkor cserélték ki a Krisztust ábrázoló keresztet. A régi helyére azt a feszületet állították, melyet Rakonczai János kőművesmester vásárolt és őrzött évekig.1

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet